Víz alatti értékeink védelme

Lengyel László és Lukács Attila búvárrégészek egy mérés előtti utolsó megbeszélésükön, a Dráván.
Fotó: Tóth János Attila

A nemzetközi együttműködés pénzügyi és szakmai támogatása új lendületet adhat a magyar régészbúvároknak. A víz alatti kulturális örökség az emberiség kulturális örökségének elválaszthatatlan része. Ennek szellemében már 45 állam csatlakozott az UNESCO 2001-es egyezményéhez, köztük tengerrel nem rendelkező államok is. A Magyar Országgyűlés 2014. február 6-án fogadta el az egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt. A csatlakozásnak köszönhetően Magyarország megfelelő finanszírozási alapot kap a kutatási kiadások fedezésére, a projecttervezet minden lépésének kivitelezésére, a régészeti tárgyak konzerválásától kezdve a dokumentáció elkészítéséig.

A magyar régészet számára a víz alatti örökség védelme a szárazföldi régészeti leletekkel egy szintre kerül. A közös munka érdekében az egyezmény célja egy közös szakmai minimum felállítása, így az UNESCO támogatja a magyarországi búvárok, képzését.
A magyar víz alatti régészeti feltárások a 60-as évek elejére nyúlnak vissza, az egyezmény viszont modernebb és szisztematikusabb feltárásokra ad lehetőséget. Ez utóbbit az a gyakorlati útmutató garantálja, mely világszerte alkalmazott, megbízható, egységes módszertani sémával segíti a víz alatti régészeti munkák kivitelezését.

Ez a hajó 1902-ben nekiütközött a barcsi híd pillérjének, majd elsüllyedt. A roncs vizsgálata során információkat kaphatunk az újkori fahajók építészetéről.

Fotó: Tóth János Attila

Az egyezmény jogilag is biztosítja a víz alatt lévő leletek in situ, helyben való megőrzésének lehetőségét, tagjai közös erőfeszítéssel harcolnak az örökség kereskedelmi jellegű felhasználása ellen. Az egyezmény segít megszüntetni a magánakciójú „kincskeresést”, szabályozza a nemzetközi vizeken zajló régészeti tevékenységeket.

Az együttműködésnek köszönhetően magyar szakemberek is lehetőséget kaphatnak nemzetközi tengervizekben található kulturális örökségünk (így például az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottája egységeinek) megóvására.

A csatlakozás az I. világháború centenáriumát tekintve is fontos aktualitással bír. 2014-ben számos megemlékezést, programot rendeznek, melyhez az UNESCO is hozzájárul a béke kultúrája köré épített megemlékezéssorozat keretében. Magyarország számára – a kor prominens nemzeti flottáinak (Egyesült Királyság, Franciaország, Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia) vízen lezajlott küzdelmeinek eredményeként – a világháború során víz alá süllyedt történelmi emlékek megőrzésének lehetőségét is jelenti. Nagy Mihály kabinetfőnök-helyettes (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kulturális Államtitkárság) szerint az 1914 és 1918 között víz alá került hajótestek állapota annyira kritikus, hogy megfelelő védelem nélkül elvesznek a jövő generációi számára.

Az egyezmény ratifikációja lehetővé teszi, hogy Magyarország is aktívan részt vehessen e megemlékezéssorozatban, valamint érdemi lehetőségünk nyíljon történelmünk olyan fontos víz alatti emlékeinek kutatására, mint például a Szent István csatahajó.

Írta: Erzse Ágnes Durham University