A növényevő állatok őse
A 300 millió éves lelet arról adhat információt, hogyan jelent meg a növényevő táplálkozási mód, ami a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt.
A művész összehasonlítása szerint egy 300 millió éves Eocasea a 270 milló éves óriás növényevő Cotylorhynchus lábnyomában.
Grafika: Danielle Dufault
A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini „a húsevők és a növényevők közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát, a PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét.
Az állat az emlősszerű hüllők (Synapsida) Caseidae családjához tartozott. A Kansasban talált kövületek koponyatöredékből, majdnem teljes gerincből, medencecsontból és egy hátsó végtagból álltak. Az új kutatás bemutatta, hogy fejlődtek ki a ragadozókból a növényevők, ami a földi életben forradalmi változást eredményezett, hiszen a szárazföldi gerincesek előtt először nyílt meg egy hatalmas táplálékforrás: a kontinensek növényvilága. Ezután válhattak a növényevő állatok a ragadozók legfőbb táplálékává – magyarázta Reisz.
Az Eocasea majdnem 80 millió évvel korábban élt, mint a dinoszauruszok. Húsevő volt, rovarokat és más kis állatokat fogyasztott. Ez lehetett az első állat annak a folyamatnak az elején, amely a sok növényevőből és az általuk fenntartott, egyre kisebb számú ragadozóból álló földi ökoszisztéma kialakult.
A kutatás egyik érdekessége, hogy a magas rosttartalmú növényi részek – például a levelek és hajtások – emésztésének képessége nemcsak az Ecoseában és utódaiban jelent meg, hanem egymástól függetlenül legalább öt alkalommal, hüllőknél kétszer.
Az új képesség az öt csoportban több lépcsőben alakult ki, a synapsidáknál csaknem 30 millió évvel korábban, mint a hüllőknél. Kezdetben a növényevők az emlősök távoli rokonai voltaknál, nem az őshüllőké, amelyekből végül a dinoszauruszok, a madarak és a modern hüllők kifejlődtek.
A növényevés látványos változást okozott az első, így táplálkozó fajok méretében. Amikor a kutatók elkészítették az állatok evolúciós családfáját, azt találták, hogy az öt csoportból négynek félelmetesen nagyra nőtt a teste a perm időszakban (286 millió – 245 millió évvel ezelőtt). Az Caseidae családban volt tapasztalható a legnagyobb ugrás: a legrégibb faj, az Eocasea kevesebb mint két kilogramm, a család legfiatalabb tagja már 500 kilogrammnál is nehezebb volt.
Forrás: MTI