Régészet és rákkutatás

Michaela Binder feltárás közben

Fotó: british Múzeum

2013-ban egy észak-szudáni sírban régészek, egy 3200 éves csontvázban az áttétes rák szimptómáit találták. Idáig az a nézet tartotta magát, hogy a betegség elsősorban a modern élet és a megnövekedett élettartam miatt alakul ki. Ez az új eredmény azonban azt sugallja, hogy a feltételezéssekkel ellentétben a rák korántsem modern betegség, hanem már a Nílus völgyében élő ősi civilizációk idejében is jelen volt.

A kormeghatározás szerint a csontváz időszámításunk előtt 1200-ból való. A  leletet a Durham University régészeti karának PhD hallgatója, Michaela Binder találta meg 2013-ban, egy észak-szudáni sírban. A talált építészeti maradványok és a halotti szertartási jellege alapján kizárólag előkelő személyek temetkezési helyéül szolgált a hely. A feltárt területen a fáraósírokra jellemző tárgyak (halotti ajándékok, festett koporsók) és a núbiai kultúra (a sírt jelölő kis halom) keveredése figyelhető meg. A Nyugat-Amarában feltárt lelet egy felnőtt férfi csontváza, aki becslések szerint 25 – 35 éves lehetett halálakor. Hanyatt fekvő pózban, egy festett fakoporsóban volt eltemetve. Nyakában mázas fajansz amulettett, ami feltehetően halotti ajándék volt.

Fotó: Michaela Binder

A British Múzeum régészeti részlege 2008 óta folytat feltárásokat ezen a területen. Neal Spencer, a múzeum ókori egyiptomi és szudáni terület szakértője szerint az ásatások által bepillantást nyerünk egy régi város életébe, „a sárban hagyott lábnyomoktól kezdve a gyógyult törésekig a nyugat-amarai lelet egyedülálló betekintést ad, hogy milyen volt az élet a 3200 évvel ezelőtti egyiptom uralta Felső-Núbiában”.
A házak berendezése, a vallási és rituális gyakorlatokra utaló tárgyak, a szemétlerakó-helyek továbbá a temetőkben folyó bioarcheológiai munkák mind az ősi lakosok várható élettartamáról, étrendjéről és egészségi állapotáról szolgálnak információval.

Fotó: Michaela Binder

A csontváz röntgensugaras és pásztázó elektronmikroszkópos (Scanning Electron Microscope) elemzése során a metasztatikus karcinóma rák jegyeit ismerték fel a durhami egyetem és a British Múzeum szakértői. A kulcscsonton, a lapockán, a felkaron, a csigolyákon, a bordákon valamint a medence- és combcsonton 5-25 milliméter átmérőjű lyukakat találtak a régészek. A csontok radiológiai vizsgálata során kiderült, hogy a felület alatt még nagyobbak a lyukak, melyek egy rosszindulatú lágyszöveti daganattípus szimptómái lehetnek, így szolgáltatva a legrégebbi teljes példáját e betegség áttétes következményeinek.
A durhami egyetem kutatói és a British Múzeum szakértői szerint a felfedezés segít feltárni az ősi lakosságot pusztító rák mögöttes okait, és kövezkeztetni enged a kór múltbéli kialakulására. A rákos jegyeket mutató múmiák és csontvázak ősi DNS-elemzései alkalmasak lehetnek specifikus génmutációk kimutatására, melyek kapcsolatba hozhatók bizonyos típusú daganatos betegségekkel. 

Michaela Binder a következőket nyilatkozta: „Nagyon keveset tudunk az ókorról, az epidemiológiáról és a rák ősi népességet érintő előfordulásáról, eltekintve néhány szöveges referenciától és néhány daganatos jegyet hordozó csontvázlelettől. Az emberi maradványokból nyert régészeti információk valóban segítenek feltérképezni a modernnek vélt betegségek történetét.”

Vajon mi okozhatott ilyesfajta rákot az ősi populációkban? A kutatók feltételezései szerint paraziták által okozott schistosomiasis fertőzés egy lehetséges okként szolgálhat, mely az egyiptomi és núbiai lakosokat már időszámításunk előtt 1500 óta sújtotta, és még napjainkban is komoly egészségügyi problémát jelent a Nílus völgyében, húgyhólyagrákot és a mellrákot okozva a férfiak körében.

A házak rossz szellőzése is jelenthetett végzetes problémát Szudánban. Feltárások bizonyították, hogy sok esetben a kemencéből kiáramló füstöt a tetőszerkezet blokkolta, így az emberek folyamatosan belélegezték a füstöt.

A rák fejlődéstörténetének feltérképezése nem csak régészeti, de orvosi kutatások szempontjából is fontos. Az emberi csontvázmaradványok kulcselemek lehetnek új kutatási stratégiák és terápiák esetében,  vizsgálatuk segíthet a halálos kór leküzdésében. 

Írta: Erzse Ágnes, Durham University