A Régészet Napja
Először rendezik meg a Magyar Régészet Napja című rendezvénysorozatot Budapesten és az ország 18 településén.
A Seuso kincs egyik darabja, egy geometrikus tál.
Fotó: MTI
Az archeológia megnevezés a görög arkhaiosz (régi) és a logosz (tudomány) szavakból tevődik össze. Az emberrel, az emberiség múltjával, fizikai maradványok és környezetük feltárásával foglalkozó társadalomtudománynak várhatóan mostantól kezdve lesz ünnepnapja. A Magyar Régész Szövetség által kezdeményezett eseményt külföldön már egy ideje megrendezik. Az Egyesült Államokban minden év októberének harmadik szombatján egy fesztivál keretében ünneplik a régész szakmát, Európában pedig évente változó időpontban – az idén július 11-én – kerül sor egy olyan közösségi blogolásra, amely a különböző országokban dolgozó régészek egy napját követi végig.
Hazánkban, 2014. május 30-án és 31-én közel 150 izgalmas program várja az érdeklődőket a Magyar Régész Szövetség szervezésében.
Ásatások és régészeti raktárak kapui nyílnak meg a látogatók előtt a szakma első, nagyközönségnek szóló önálló rendezvényén, amelynek célja, hogy minél többen megismerhessék a magyar régészet legújabb kutatási eredményeit.
A gazdag programkínálatban olyan aktualitások kerülnek elő, mint például a Seuso-kincs: nyolc darabjának visszakerülése óriási sajtóvisszhangot váltott ki 2014 márciusában. A kincsegyüttes értékét és jelentőségét a „páratlan”, „legnagyobb”, „felbecsülhetetlen” jelzőkkel illették. A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Mráv Zsolt régész előadásából kiderül, mi áll e jelzők hátterében, és abba is beavatja a hallgatóságot, hogy ki lehetett és hol élt a rejtélyes Seuso. Dági Marianna régész pedig, aki először vizsgálta a tárgyakat, különleges kulisszatitkokba avat be: hogyan készültek, milyen nyomokat hagyott rajtuk a készítésük óta eltelt másfél ezer év, és mire következtethetnek mindebből a kutatók.
Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében hősök nyomába eredhetnek az érdeklődők: a régészet nagy egyéniségei és személyiségei, valóságos és képzeletbeli leletek és kutatóik kelnek életre. A „kiásott személyek, akiket a régészet támasztott fel” című előadásban például Ozorai Pipóval, a várépítő olasz nemessel ismerkedhetnek meg. A közös filmelemzések résztvevői a legnépszerűbb hollywoodi kosztümös mozikról, történelmi hitelességükről beszélgetnek majd. Így Indiana Jonesról, avagy az ókori Tanisz igazi arcáról, és azt is megtudhatják, hogyan nézhetett ki a valóságban Nagy Sándor, illetve viseltek-e szakállt a makedónok.
A kalocsai Viski Károly Múzeum a folyami régészeti kutatások legérdekesebb eredményeit mutatja be. Beszámol az Osztrák-Magyar Monarchia adriai roncskutatásáról, és a közelmúlt víz alatti történeti relikviáiról is kaphatnak új információkat a látogatók.
Pécsett az egyik program keretében betekinthetnek a Róma Birodalom egyes társadalmi rétegeinek hétköznapi és ünnepi étkezési szokásaiba.
A programok többsége előzetes bejelentkezéshez kötött, ezt a www.regeszetnapja.hu weboldalon tudják megtenni.
Forrás: ng.24.hu