Városi közösségi kertek

Kispesti közösségi kert

Fotó: avarositanya.hu

Kispest és Óbuda után a szentendrei önkormányzat készül megállapodást kötni az effajta „zöld szigetek” létrehozását szervező civil szervezettel.
Rosta Gábor, az egyesület elnöke szerint a kihasználatlan önkormányzati tulajdonú területeken kialakított, általában ezer négyzetméteres kertek egyenként 25-30, panellakásban élő családnak adnak lehetőséget, hogy kétkezi munkával kipróbálják a „mini gazdálkodást”.

Véleménye szerint azonban jóval többről van szó, mint néhány kilogrammnyi saját ültetésű zöldség termesztéséről, e városi kertek ugyanis a közösségi élet újraindításának színterei is. Itt ugyanis megkerülhetetlen az együttműködés, a növényvédelem, a földcsere, a trágya beszerzése, az elültetendő magvak kiválasztása, a vezetékes vízzel való spórolás közös feladat – említett példákat a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a részvevők tolerancia-készsége is sokat csiszolódhat.
Rosta Gábor elmondta, hogy Budapesten elsőként a XIX. kerületi önkormányzat ismerte fel, hogy néhány millió forintos támogatással és a területek átadásával több tucatnyi kispesti lakos életminőségén javíthat. Az egyesület közreműködésével létrehozott első, 26 kis egységből álló mintakert után két újabb „zöld szigetet” alakítottak ki.

A kispesti példát a III. kerületi önkormányzat követte, finanszírozta a békásmegyeri lakótelepen két éve működő „Békási kert” megépítését. A bekerített, rendben tartott, egyenként hét négyzetméternyi parcellák látványa a környékbeliek kertészkedési kedvét is meghozta, jelenleg az Árpád fejedelem úti lakótelepén áll előkészítés alatt egy újabb közösségi „zöld sziget” – ismertette az egyesület vezetője.

Szentendrén – amennyiben sikerül a megállapodás az önkormányzat és az egyesület között – a püspökmajori lakótelepen valósulhat meg közösségi kert. E helyek iránt mindenhol nagy az érdeklődés. A Békási kertnél például hetven jelentkező várja, hogy parcellához jutva bekerülhessen a közösségbe – mondta Rosta Gábor.
A Zsigmond Király Főiskolán válságmenedzsmentet oktató Rosta Gábor szerint a közösségi kert mozgalom a világ több nagy városában szó szerint virágzik, New Yorkban például több mint 1400 ilyen kertészetet tartanak számon. A városi mezőgazdaság ezen szigetei főként a világháborúk idején terjedtek el, amikor az élelmiszer-ellátás bizonytalanná vált. Londonban, Berlinben és más metropolisokban azóta is sok ezer embernél a városi létforma részévé vált az önkéntes mezőgazdasági munka ezen formája.

Forrás: MTI