Régészeti ásatások Békéscsabán

Az ősi faluban itt állt a kemence.

Fotó: S!pi/ békésifi.hu

A szarmaták kései korszakából eddig kevés lelet került elő, a békéscsabai szarmata falu egy részére a városi hulladéklerakó bővítése során találtak – nyilatkozta Bácsmegi Gábor régész, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa.

Az ásatások területén Bácsmegi Gábor és régész kollégája.

Fotó: S!pi/ békésifi.hu

Az iráni eredetű, az eurázsiai sztyeppeken Kr. e. 6-4. században megjelent, szkítákkal rokon népet a Kr. u. 4. és 5. században bevándorló germán törzsek beolvasztották, így ebből a korszakból csak kevés lelet maradt fenn.

A szarmata település helye ismert volt, a nyolcvanas években találtak rá, feltárására azonban eddig nem került sor. Ismeretlen volt a kora és a település szerkezete is. A megelőző feltárásokat januárban végezték a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának koordinálásával, az ásatások 2014. június közepéig befejeződnek – mondta a régész.  

A malom őrlőtányérja.

Fotó: S!pi /békésifi.hu

A feltárás a szarmatakori falu észak-nyugati szélét, mintegy 1500 négyzetmétert érint. A leletek szerint a faluban élők mezőgazdasági tevékenységet folytattak, gabonát termeltek és állatokat tartottak. Az ásatások során rábukkantak a település gazdasági központjára. Terménytárolónak használt vermeket és gödröket, valamint őrlésnél használt malomkődarabokat, juh-, marha- és kecskecsontokat találtak.

Előkerült egy egészen ép, több mint másfélezer éves kutyakoponya és néhány, földbe ásott lakóház darabjai. A leletek között van több, különleges edényformára utaló cserépdarab, közülük néhány alkalmas a teljes helyreállításra. A leleteket a tervek szerint a Munkácsy Mihály Múzeumban mutatják majd be.

Forrás: MTI/ békésifi.hu