Újabb tagok a világörökségi listán

A Chauvet-barlang egyik rajza Vallon-Pont-d’Arc település közelében, a dél-franciaországi Ardéche megyében. A barlangot felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról nevezték el. Ő találta meg a több száz őskori festmény lelőhelyét 1994-ben.

Fotó: MTI/AP/DRAC Rhone-Alpes/Francia kulturális minisztérium

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 21 tagú illetékes bizottsága a katari Dohában zajló tanácskozáson negyven új kulturális, természeti és vegyes helyszín pályázatát vizsgálta meg. Az új helyszínek felvétele 2014. június 22-én zárult le. A hétvégi döntés értelmében 19 új kulturális és egy természeti helyszín került fel a világörökségi térképre, ezen felül a korábban már kulturális világörökségi helyszínként elfogadott Campeche ősi maja város védett státusát természeti környezetére is kiterjesztette a nemzetközi szervezet.

A pályázó természeti helyszínek közül Botswanában az Okavango deltája lett a világörökség része.

Chauvet-barlang

Fotó: MTI/AP/DRAC Rhone-Alpes/Francia kulturális minisztérium

Kulturális helyszínként került fel a világörökségi listára a mai Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru területén húzódó, közel 60 ezer kilométernyi inka úthálózat, a Qhapaq Nan; a kelet-iráni Shahr-i Sokhta (Leégett város) téglából épült bronzkori települése; három ősi pju város Mianmarban (Burma); a törökországi Pergamon és többrétegű kulturális tája; a Szöultól 30 kilométerre délkeletre fekvő Namhanszanszön (Namhansanseong) hegyi erődítmény, egykori közigazgatási és katonai központ; az amerikai Poverty Point monumentális földmunkái a Mississippi völgyében; a történelmi Dzsidda, Mekka kapuja; az iraki Erbil citadella; az izraeli Beit Guvrin és Maresa barlangok; a Karoling-kroszakbeli Corvey apátság és védmű Németországban; az ottomán birodalom szülőhelyének számító Bursa város és a mellette fekvő Cumlikizik falu; a Chauvet-barlang Franciaországban; a Ráni ki vav lépcsős kút, más néven A királynő kútja India Gudzsarát államában; a tomiokai selyemgyártás helyszínei Japánban; az olaszországi Piemonte szőlővidéke és a hollandiai Van Nelle-gyár.

Battir

Fotó: wmf.org

Felkerült az UNESCO világörökségi listájára és rögtön a veszélyeztetett helyszínek közé a Jeruzsálemtől délre fekvő ciszjordániai Battir falu, ahol manapság is az ókori Rómában használt teraszos, öntözéses rendszerrel termesztik a növényeket. A település számára azért is fontos volt a státusz elnyerése, mert ez megakadályozhatja azt az izraeli tervet, hogy a területen átvezessék a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat.

Két új helyszínnel bővült a kínai kulturális világörökségi helyszínek száma. A több mint 2400 éves Nagy Csatorna a kínai fővárost, Pekinget és a kelet-kínai Hangcsout köti össze 1794 kilométeren, ezzel kiérdemelve a világ leghosszabb csatornája és mesterséges folyója címet. A Selyemút felvételét Kína Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal együtt kezdeményezte, első alkalommal társulva más országokkal. A világ leghíresebb kereskedelmi útvonalának a listára felkerült 33 állomásából 22 Kína területén található. A Selyemutat a Han-dinasztia korától (Kr.e. 206 – Kr.u. 220) kezdték használni és fejlesztették átfogó útvonallá, annak leghosszabb formája hat és félezer kilométert tett ki.

A selyemút szárazföldi (piros) és vízi (kék) útvonala.

Fotó: Wikipedia

Az UNESCO bizottsága vegyes helyszínként (ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek) sorolta be a vietnami Trang An festői vidékét, és természeti helyszínként került fel a világörökségi térképre az indiai Nagy Himalája Nemzeti Park; a Fülöp-szigeteki Hamiguitan-hegység rezervátuma; a Stevns Klint meredek tengerpart Dánia Sjaelland szigetén; a dél-kínai karsztvidék kiterjesztett területe; a Bialowieski Erdő Nemzeti Park Fehéroroszországban és Lengyelországban, valamint a Dániát és Németországot is érintő Watt-tenger kiterjesztett része.

A június 23-i kiegészítéssel az UNESCO világörökségi listáján 779 kulturális, 200 természeti és 31 vegyes helyszín szerepel. A veszélyeztetett világörökségi helyszínek száma 46. A testület legközelebb 2015-ben Bonnban tartja ülését.

Magyarországi világörökségi helyszínek:
Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)    
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális)
Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj)
A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)

Forrás: MTI/ng.hu