Megnyílt a föld a belvárosi templomban

A feltárásra a padlózat cseréjéhez kapcsolódva kerül sor. A közép-, sőt néhol római kori falak egy része a későbbiekben is látható marad a föld alatt – írja a műemlékem.hu magazin.

A nyugati homlokzat javarészt klasszicista, a hajó és a szentély, valamint a szentélykörüljáró már kívülről is árulkodik a gótikus múltról – a Március 15-e téri templom azonban ennél is régebbi, hiszen legkorábbi fellelt falai a 12. század végéről származnak. A története azonban még korábbra nyúlik vissza, mert az akkor már nyilván romos Contra Aquincum erődjének területén a 11. század első felében templomot emeltek – az lehetett Szent Gellért első nyughelye, mielőtt Csanádra vitték maradványait. Egyelőre nem lehet igazolni, hogy ez a korai templom közvetlen előzménye volt-e a 12. században emelt, teljes méretében azonosítható román stílusú épületnek, mert maradványok nem kerültek elő – azokat vagy megsemmisítették a későbbi építkezések, vagy odébb helyezkedett el.

Gótikus stílusban legalább kétszer építették át a templomot – ám maradjunk egyelőre a 12. századinál, már csak azért is, mert Lux Kálmán restaurátor és kollégái az 1930-as években folytatott kutatásuk alkalmával ennek az alapfalait találta meg, a félköríves szentélyalapozással együtt. Luxék nem áshatták fel a templomot, így rendhagyó módon, a barokk kriptából kiindulva leginkább vakondjáratokhoz hasonló folyosókat fúrtak a föld alá, követve a mélyben álló falak vonalát. A járatok a későbbiekben is járhatók maradtak, amire azért is szükség volt, mert a hajó belsejében, egy betonfödém védelmében a hajdani román apszis alapozásában alacsony belmagasságú kriptát alakítottak ki. A vakondjáratos módszer praktikus volt ugyan, ám aprólékos kutatásra nem adott lehetőséget, hiszen nem nyílt mód a szintek vizsgálatára. A munkálatok során Luxék megóvták a keresztény templom múltjánál korábbi római falakat, sőt egy épület padlófűtésének maradványát is.

„A barokk kriptához csatlakozó liturgikus tér kialakítása volt a cél, melynek térhatárát a Zsigmond korban elbontott román szentély és oldalfalak alapozása adja. A külső homlokzati felújításhoz kapcsolódva, annak folytatásaként kerülhet sor erre a munkára” – mondta el Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki évek óta foglalkozik tervezőként a templom felújításával. „A templom padlójának, járólapjainak cseréje nyújtott lehetőséget arra, hogy felülről nyissuk meg Luxék járatait, sőt Kovács Eszter régész kolléganőmnek a 12. századi templom déli oldalát is sikerült végig feltárnia, amire eddig nem volt lehetőségünk.”

A 12. századi templom méretei immár pontosan ismertek, és a jelenlegi templomtér szinte teljes feltárására is mód nyílik majd az elkövetkező hetekben. Részben ennek az eredményei határozzák majd meg, hogy honnan lehet majd a föld alatti tereket megközelíteni. A templom liturgikus térként 2014 karácsonyára lehet kész, a román apszis határolta terem és a járatok megnyitására később kerülhet sor.

Írta és fényképezte: Kovács Olivér

További képek a templom föld alatti világáról a műemlékem.hu magazin cikkében.