A siroki vár maradványai
A korábbi ásatások során feltárt Heves megyei Sirok várának maradványai az időjárásnak kitéve pusztulnak.
Jó ideje nem léphetnek be a látogatók a siroki felsővár területére, amelyet korábban részlegesen kutattak a régészek. Ettől a feltárástól eltekintve tudományos munka eddig nem folyt a területen, ám Lakatos István, Sirok polgármestere csak másodsorban szorgalmazza a feltárás folytatását.
„Legsürgetőbb a már kiásott maradványok konzerválása lenne, hiszen az időjárásnak kitett kövek folyamatosan pusztulnak – mondta el a műemlékem.hu magazinnak. Ezt befejezve pedig fel lehetne tárni a teljes felsővárat, ám ez nyilván forrásokat igényelne. A kutatás eredményeként azt szeretnénk elérni, hogy teljes egészében rekonstruálják a felsővárban egykor állott épületeket, szemben az alsóvár részleges rekontrukciójával.”
A Forster központ kezelésében lévő siroki várat az alsóvár felújítása után 2012 szeptemberében adták át. Amikor 2013. március 15-én megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, a látogatók az emlékezetes havazásban több százan zarándokoltak fel a hegytetőre és azóta is mintegy harminc ezren keresték fel.
A siroki várat, talán már meglévő alapokon, a tatárjárás után, a 13. század második felében kezdték építeni. Első okleveles említése 1267-ből származik. Az első építtető, a Bodon-család után Csák Máté birtokába került, majd I. Károly katonái foglalták el, így királyi birtok lett. 1372-ben Károly fia, I. (Nagy) Lajos elzálogosította a hevesi ispánnak, Domoszlói Miklósnak, majd hamarosan a Tari-család lett a vár ura, majd egy évszázad múlva az Országh-családé lett.
A 16. század második felében, Eger sikertelen török ostroma után megnőtt a siroki vár katonai jelentősége, hiszen elővárrá vált. Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyás alsóvárat, Eger eleste után pedig, 1596-ban harc nélkül feladták. A török korszakban a vár tovább épült a környékbeli templomok köveiből – a bástyákon ma is láthatunk ilyen kőfaragványokat.
Kilencven évvel később a törökök nagy valószínűséggel szintén harc nélkül adták fel a várat, ám a falak sorsát hamarosan a Rákóczi-szabadságharc pecsételte meg: 1709-ben a felkelők feladták a várat, 1713-ban a haditanács hozzájárult a falak felrobbantásához, a várat végleg lerombolták.
További képek ITT láthatók.
Írta és fényképezte: Kovács Olivér
Véreztetéséhez használt csonteszközök
A 7000 éves tárgyak Szudánban kerültek elő, és a térség újkőkori pásztoraitól származnak.
Maja sírt találtak Mexikóban
A nyughely Palenque térségében került elő, és több személy maradványait őrzi.
Gyöngyhalászok elveszett városára bukkantak
Egy, a 6. századból származó település maradványait tárták fel az Egyesült Arab Emirátusokban.
Az első nagy magyar lírikus
Ötszázötven éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője.
Gyönyörű sírkamrára bukkantak Kínában
A nyughely a 12. század végéről származik, a kamra téglafala a fa megjelenését utánozza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
