Újjáépült a diósgyőri vár

A diósgyőri vár avatásán Besenyei Péter műrepülő világbajnok légi bemutatót tartott.  

Fotó: Vajda János/MTI

A középkori erődítmény kapuját 2014. augusztus 30-án nyitották meg a látogatók előtt. A rekonstrukció eredményeként a diósgyőri vár a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépült. Tornyai között három palotaszárny is megújult, ezekben kapott helyet Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme is.

A diósgyőri vár fejlesztésével Miskolc és az ország olyan turisztikai látványossággal gazdagodott, amely Közép-Európában is egyedülálló.

A történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik a várat, és ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán impozáns, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés után zálogos bérlőké lett, majd Eger elestével végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.

Az Európai Unió a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című projekt keretében a vár 2 milliárd 714 millió forintból, zömmel uniós forrásból újult meg.

Forrás: ng.24.hu