Vegetarianizmus a dietetikus szemével

Egyre többen térnek át a növényi eredetű élelmiszerekkel való táplálkozásra, részben, esetleg teljes mértékben elutasítják az állati eredetű ételek fogyasztását.
Fotó: dreamstime
Sokak számára ez világnézet is, melynek célja, hogy a lehető legkevesebb állatnak okozzanak szenvedést.
A vegetáriánus életmódnak több típusát különböztetjük meg. Egyesek elutasítják a tejet és tejtermékeket, míg mások tojást sem fogyasztanak. A szigorú vegán étrend nélkülöz minden állati eredetű élelmiszert és néhányan csak nyers ételeket vesznek magukhoz.
Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa úgy látja, hogy a vegetarianizmus nem egy egységes táplálkozási irányzatot jelent, éppen ezért nem is lehet egyértelműen követendőnek vagy elvetendőnek titulálni. Az azonban mindenképpen pozitív, hogy a vegetáriánusok – bármelyik irányzathoz tartozzanak is – gyakran az élet más területén is figyelnek az egészségükre, így nem dohányoznak, kevés alkoholt és kávét fogyasztanak, rendszeresen sportolnak. Ez a néhány életmódbeli tényező egyértelműen nagy lépést jelent az egészséges életmód felé.
Milyen veszélyei lehetnek, ha táplálkozásunkból teljesen kizárjuk az állati eredetű étrendet?
„Ha valaki úgy dönt, át szeretne térni a vegetáriánus táplálkozásra, akkor érdemes néhány fontos tényezőt szem előtt tartania, hogy szervezete ne szenvedjen hiányt egy fontos tápanyagból sem” – mondja Varga Dóra.
A szakember szerint azért fontos állati eredetű élelmiszereket fogyasztani, mert ezekben megtalálható a fehérjék minden fontos építőeleme (aminosav), míg a növényi fehérjékből hiányzik egy-egy meghatározó alapelem. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a kizárólag növényi táplálékot fogyasztók étrendje is lehet megfelelő fehérje összetételű, ha helyesen válogatják és kombinálják az élelmiszereket. Ebben dietetikus is tud segíteni.
A növényi eredetű táplálékokból a vas kevésbé hasznosul, mint az állati eredetűekből. Erre a problémára is van megoldás, ugyanis a bőséges C-vitamin ellátottság nagymértékben javítja a rosszul felszívódó növényi vas hasznosulását, ezért vegánoknak érdemes gyakran citrusféléket, káposztát fogyasztani. Növényi vasforrások: gabonafélék, mogyoró, mák, bab, szilva, spenót.
„Fontos továbbá megemlíteni, hogy vannak olyan anyagok, melyek gátolják a vas felszívódását, ilyen lehet a túl sok rost (több mint 40 g/nap), sok tea, kávé fogyasztása – hívja föl a figyelmet Varga Dóra, majd így folytatja: a B12-vitamin nincs jelen a növényi táplálékokban. Hiánytünetei a fáradékonyság, szédülés, vérszegénység, depresszió, ezek akár 2-3 évvel a vegetáriánus étrend bevezetése után is jelentkezhetnek, mert a májunk nagy mennyiségben tudja raktározni ezt a vitamint. Ez a hiánybetegség leggyakrabban azoknál fordul elő, akik a legszigorúbb vegán étkezést követik – ahol sem a tojás, sem pedig a tejtermékek nem megengedettek.”
A tej és tejtermékek kitűnő forrásai a kalciumnak, de ha ezeket száműzzük táplálkozásunkból, akkor elsősorban szójatermékekkel, zöld leveles zöldségekkel, olajos magvakkal és kalciummal dúsított készítményekkel biztosíthatjuk szervezetünk kalciumszükségletét. A kalciumra is igaz, hogy kevésbé hasznosul a növényekből, de segíthetjük hasznosulását rendszeres testmozgással, megfelelő D-vitamin ellátottsággal – tudjuk meg a dietetikustól.
Varga Dóra szerint az egészségünk érdekében nem muszáj lemondani a húsokról, egy jól összeállított vegyes étrenddel visszük be szervezetünkbe a legtöbb hasznos anyagot, ám aki a vegetárius étrend mellett dönt, annak érdemes egy dietetikus tanácsát kérni.
Forrás: ng.24.hu