A Közlekedési Múzeum háborús veszteségei

A Kölekedési Múzeum eredeti épülete

Fotó: Közlekedési Múzeum

A második világháború során, már a Budapestet ért bombatámadások kezdetekor, 1942-ben bezárták az épületet. Az első bomba, egy 500 kilogrammos, 1944. július 2-án, fél 11-kor találta el az épületet és 80 négyzetméteres lyukat szakított a tetőzeten, épp a hajózási kiállítás fölött. A második támadás alkalmával, szeptember 17-én, még súlyosabb károk keletkeztek, elsősorban a Hermina úti részeken, a veszteséget tovább növelték a zűrzavaros időszak fosztogatásai.

Fotó: Közlekedési Múzeum

A pusztítás végső mérlege: az egykor oly gazdag vasúti gyűjtemény (benne a világhírű, egyedi 1:5 arányú modellgyűjtemény) mintegy 75 százaléka elpusztult, a hajózási gyűjtemény – néhány eredeti tárgy kivételével – teljesen megsemmisült, a légiközlekedési gyűjteményből is csak 3 eredeti repülőgép maradt meg kisebb-nagyobb sérülésekkel, továbbá a motor és légcsavar-gyűjtemény nagyobb része is odaveszett. A múzeum épülete mintegy 30 százalékos kárt szenvedett, így eredeti formájában többé nem volt helyreállítható. A kár akkori értéke 8-10 millió pengő.

A háború után csak arra volt erő és pénz, hogy a romokat eltakarítsák. 1946-ban kijavították a tetőt, hogy megakadályozzák a megmaradt tárgyak további rongálódását. 1959-ben a Közlekedéstudományi Egyesület és a Közlekedési Múzeum a félig romos épületben megrendezte A Közlekedési Múzeumért című kiállítást, majd ezután, elkezdődött az építkezés. A 3000 négyzetméteres alapterületen újjáépített múzeum megnyitására 1966. április 2-án került sor.

A szomorú évforduló alkalmából 2014. szeptember 19-től december 31-ig Légiveszély, Közlekedési Múzeum! címen nyílt kiállítás fotókkal mutatja be a múzeum háború előtti tárlatait, a háború okozta pusztítást, valamint az újjáépítést és az 1966-os újranyitást.

Forrás: ng.24.hu