Táncsics börtöne, és ami alatta van

„Várjuk a megkeresést, hogy feltárhassuk Buda első királyi szálláshelyét, amit németül  Kammerhofnak, latinul pedig magna curia regisnek neveztek. A Táncsics Mihály utca 9-hez tartozó hatalmas, hatezer négyzetméteres telek rejti a középkori maradványokat” – mondta Bencze Zoltán régész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori osztályának vezetője.

A budai várban álló Régi királyi ház épületegyüttesét 1301-ben említik először a források, de  biztosan régebben, talán már IV. Béla korában felépült. A 14. század második felében azonban a királyi udvar a várhegy platójának déli szegletébe költözött, ezért az épületegyüttest 1381-ben a Nagy Lajos király a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta. A pálosok később túl nagynak találhatták, ezért elcserélték a Cillei-családdal egy másik budai házra, ennek nem sokára új tulajdonosa lett. Az épület vélhetően a 15 éves háború (1591-1606) során súlyosan megsérült. A korabeli metszetek tanúbizonysága szerint azonban egészen 1686-ig álltak a romjai. Ekkor, az ostrom, majd az azt követő tűzvész során tovább pusztulhatott, s a későbbi tereprendezések során kerültek föld alá a maradványai. A telken a 18. század elején lőporraktár épült – sokan erről hiszik, hogy Táncsics börtöne volt –, míg az utcafronti klasszicista szárny a 19. század elején született. Táncsics Mihály valójában ennek egy földszinti szobájában raboskodhatott. Az épület és a telek 1948-ban háborús jóvátétel formájában az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett, s csak idén nyáron került vissza ingatlancserével a magyar államhoz.

„Zolnay László régésznek volt alkalma 1962-ben néhány szondázó kutatóárkot nyitni az udvaron. A teleknek mindössze nyolc százalékát tárta így fel, ami a középkori és koraújkori ábrázolásokkal együtt már jó alapot jelenthet egy teljes kutatáshoz. A munkát azonban nehezíti, hogy Buda visszafoglalása után alaposan feltöltötték a területet, így 6-8 méteres mélységben számíthatunk a királyi udvarház maradványainak előkerülésére” – tette hozzá Bencze Zoltán. „Komoly statikai vizsgálatokat is kell végezni. Az sem mindegy, hogy csupán az udvart, vagy a Duna felé lévő Erdélyi bástyát is kutathatjuk-e, ahol még ennél is magasabb lehet a feltöltés.”

Írta és fényképezte: Kovács Olivér

További részleteket ITT olvashatnak.