Egy magányos kastély
A Siófoktól 10 kilométerre lévő ádándi Csapody-kastélyt nem a múlt, hanem a jelen bozótja tartja fogva. A falak még állják az idők rohamait, ám a park nehezen küzd meg a burjánzó növényekkel.
Százötven éve még lovas hintó gördült be a széles úton, szolgák futottak elvezetni a lovakat, bent estélyeken szólt a zene, bálokon keringőztek a vendégek. Ma csend van. A napfénypászmák csupán az omladozó falakon suhannak át, s a ködből egy végtelenül magányos kastély bontakozik ki a szemünk előtt – csak az évszázados fák mesélnek a régi idők ragyogásáról.
A Csapody-kastély 1820 és 1827 között épült a Perneszi család 17. századi kastélya helyén klasszicizáló késő barokk stílusban, a Somogy megyei Ádánd szívében. A kész kúria, építtetője, Csapody Pál földesúr után kapta nevét, aki az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt. A kastély nevezetességei közé tartozik, hogy 1849. március 2-án Roboz István – Petőfi és Jókai pápai iskolatársa – író, költő vendégeskedett falai között, s ott írta meg Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. 1850-ben Csapody híres ménese szolgáltatta a lovakat Ferenc József császár útjához Kaposvárról Keszthelyre – a kiválóan megépített uradalmi istálló épülete és az azzal szemben álló kocsiszín ma is áll, az istálló most Ádánd művelődési házaként üzemel.
Csapody Pál 1865-ben bekövetkezett halála után a kastély először gróf Wickenburg család, majd a Tallián, később pedig az osztrák Bálványosi Satzger család vásárolta meg. A kastély és a hozzá tartozó birtokok területén jelentős mezőgazdasági munka folyt, ami nagy szerepet játszott a község felvirágoztatásában.
Az épület berendezése különleges volt – sokat mesélnek erről ma is az akkor élt ádándiak leszármazottjai. A Satzger család kifejezetten jó kapcsolatot ápolt több alkalmazottjával is, köztük Nickel Jánossal, akinek 1903-ban hitelbe tágas házat is építtetett. Karácsonykor a grófék szokása szerint minden szolgáló és alkalmazott felsorakozott, és kapott valamilyen ajándékot a családtól: Nickel János ünnepi meglepetése az volt, hogy a család feje a szeme ellőtt tépte ketté a felépült családi ház hitellevelét. Az említett hatalmas épület ma is a kastéllyal szemben áll, Nickel János leszármazottjainak tulajdonában.
A pince egyik része
A II. világháború alatt a Satzger családnak menekülnie kellett, az üresen maradt épület értékes berendezését pedig napok alatt széthordták. Idősebb Satzger Géza 1944-ben ausztriai rokonaihoz költözött, csupán kutyáját és pénzes kazettáját vitte magával. Fia, Satzger Pál egy ideig Ádándon bujkált a katonák elől, svéd származású felesége a gyerekekkel együtt elhagyta az országot. A háború befejeztével a megrongálódott, kifosztott kastély és területe a földosztás során került idegen kezekbe, államosítás után az ódon falak között mezőgazdasági szakmunkásképzés kapott helyet.
A szakmunkásképző intézet működése idején az ősfákkal tarkított parkban betonépületeket húztak fel, sportpályákat alakítottak ki, a kastély belső szerkezetén is változtattak. 1980-85 között a kastélyt átépítették, kicserélték a tetőt, 2000 nyarán pedig belső átalakításokat végeztek. Az iskola és a kollégium 2007-ben megszűnt, így a Csapody-kastély ma is gyönyörű, ám elhanyagolt parkjával együtt üresen áll.
Írta és fényképezte: F. Zs.