Technika a kulisszák mögött

A budapesti Operaház nemcsak csodálatos neoreneszánsz stílusú építészeti alkotás, remek mérnöki produktum is. Az Ybl-bicentenárium, tervezőjének Ybl Miklós születésének kétszázadik évfordulója alkalmából az 1884-ben megnyílt budapesti Operaház épületének technikai érdekességeit bemutató kiállítás látható a Kiscelli Múzeumban.

A színpad mögött, felett, alatt számtalan gépezet működik, a minél tökéletesebb illúzió szolgálatában, miközben gyakran több ezer ember elhelyezéséről, komfortérzetéről, közlekedéséről, biztonságáról is gondoskodni kell. Legkorábbi színházaink még túlnyomórészt fából épültek, de a kőszínházakban is nagyon sok fából készült szerkezet volt, például a tetőzet, a színpadtechnika, a díszletek. A színházi működés legveszélyesebb pontja mindig is a színpadtechnika volt, mert a berendezések és a díszletek éghető anyagokból, fából, kenderkötélből, papírmaséból, vászonból készülnek, ezért igen gyakoriak voltak a színháztüzek.

1881. december 8-án éjjel leégett a bécsi Ringtheater, s a lángokban majdnem 400 ember lelte halálát. A tragédia nyomán a színháztechnika megreformálására létrejött osztrák Asphaleia-társaság javasolta a színházépületeken belüli menekülési útvonalak bővítését, a gázvilágításról a villanyra való áttérést, valamint hidraulikus gépek alkalmazását, a fából készült színpadtechnika helyett – az ipari forradalom során egyre elterjedtebb gőzgép zajos volt, így a színház számára valami mást kellett kitalálni. Víz felhasználásán alapuló erőátvitellel üzemelő szerkezeteket a 19. század második felétől már egész Európában használtak, elsősorban tehermozgatásra, emelésre, színpadtechnikában azonban az Asphaleia szabadalmát megelőzően még senki sem alkalmazott hidraulikus gépet.

Az Asphaleia-társaság 1882-ben megépítette és saját költségén kiállította Bécsben a hidraulikával mozgatott színpad 1:10-es modelljét. Ybl Miklós maga is megismerkedett az újítással, majd az operaházi színpadtechnika átalakítása mellett döntött. 1883 februárjában bízták meg az osztrák társaságot a tervezéssel, a kivitelezést a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. végezte. Így a világon először a budapesti Operaház színpada működött vízhidraulika segítségével. A kiállításon a hidraulikus színpadi gépezet működését egyszerűsített modell szemlélteti, amelyet a látogatók maguk is be tudnak indítani.

Figyelemre méltó az operaházi szellőzés megoldása is. A tiszta levegő az utca burkolatába vágott nyílásokon keresztül áramlott az alagsori légkamrákon át az épületbe, és a falban vezetett légjáratokon áthaladva, az ülések alatti padlóban elhelyezett szellőzőrácsokon jutott a nézőtérre – jól látható ez a Kiscelli Múzeumban kiállított épületterven, ahol a levegő haladását nyilak jelölik. A felmelegedett levegő végül a nézőtéri csillár fölötti kürtőn át távozott. Ez a szellőzőrendszer a melegebb levegő természetes felfelé áramlásán alapult, csak szélsőséges esetekben igényelt gépi működtetést.

Írta: Medgyesy Zsófia
Fotók: Kiscelli Mzeum

Ybl Miklós: Operaház – Technika a kulisszák mögött című kiállítás Budapesten a Kiscelli Múzeumban látható 2015. március 1-jéig.