A belvárosi templomban folyó ásatásról

A pesti belvárosi templom 12. századi alapfalai között egyre több római kori maradványt találnak.

„A déli oldalon a templom alapfalai mellett már római kori emlékeket találunk, így a 11. századi templom és benne Szent Gellért sírhelyének azonosítása egyelőre elmaradt. Persze bármikor előkerülhet, hiszen a mai templombelsőnek kevesebb mint felét tártuk fel, így érintetlen a szentélyrácstól keletre fekvő teljes terület, a szentély, illetve a gótikus körüljáró is, ahol a közelmúltban volt burkolatcsere, azt most nem törhettük fel. Mivel a 11. századi templom vélhetően meglehetősen apró volt, így akár itt, vagy a mai templomtól délre, északra is állhatott” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kovács Eszter feltáró régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa.
Az ásatás azonban Gellért püspök üres – a földi maradványok csak ideiglenesen pihentek Pesten, még a 11. században a csanádi székesegyházba szállították – sírhelye nélkül is izgalmas, hiszen a 12. századi templom (amelynek többszöri átépítésével, bővítésével született a mai épület) alatt rendre római kori falakat találnak. A római kori padlószint alig egy méterrel volt a középkori templom padlója alatt. Ez nem meglepetés, hiszen Contra-Aquincum, a római ellenerőd területén jött létre a 11. századi település. Így feltehetően nem csak kőbányaként használták a római kori épületeket, de néhányat kijavítva ismét használatba is vehettek. A terület mai beépítettsége miatt azonban egyelőre lehetetlen az államalapítás kori, kora középkori topográfiát elkészíteni, hiszen az akkori teljes beépítettség, az épületcsoportok egyidejűsége a kevés adat miatt átláthatatlan.
„Jórészt a 12. század végi templom alapfalait tudjuk majd bemutatni a felújítást befejezve” – mondta Mezős Tamás a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék professzora, a templom felújításának tervezője. „Tulajdonképpen egy új járószint született, azaz most csak kiterjesztettük azt a szintet, amit már Lux Kálmánnak, a II. világháború előtti műemlékvédelem meghatározó építészének vezetésével alakítottak ki az 1930-as években végzett kutatásuk során. Akkor született meg az altemplomi tér, szűk vakondjárataival, amelynek most eltávolítottuk a hajó burkolatcseréje során a födémrendszerét.”
A templom románkori hajójának 18. századi helyreállításakor a gótikus szakasz és a tornyok közé egy kriptát építettek, amelyből Lux Kálmánék az átépítések során egy közösségi teret alakítottak ki. A tervek szerint innen lehet majd megközelíteni, bejárni a tervezett altemplom terét is.
Bővebb információ és fotók a megújuló templomtérről a műemlékem.hu magazin oldalon.