A könyv és a szerzői jogok világnapja

Fotó: Profimedia

A cél, hogy ezen a napon különösképpen hangsúlyozzák az olvasás és a szerzői jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Az internet növő térnyerésével, különösen fontos ez a szerzői jogokkal kapcsolatban.

A Könyvünnep 1923-ig nyúlik vissza midőn spanyol könyvkereskedők az 1616-ban, e napon elhunyt Miguel de Cervantesre emlékeztek. 2015-ben a dél-koreai Incheon lett a Könyv Fővárosa. A címet az UNESCO, Kiadók Nemzetközi Egyesülete, Könyvkereskedők Nemzetközi Szövetsége, Könyvtári Szervezetek s Intézetek Nemzetközi Szövetsége ítéli oda annak a helységnek, ahol programokkal kimagaslóan sokat tesznek az olvasás dicsőítéséért, propagálásáért, az olvasáskultúra javításáért.

Könyvet vásárolni még mindig szeretünk. A GKI Digital 2014 novemberében végzett 1000 fős kutatása alapján a felnőtt lakosság körében minden negyedik ember már legalább egy könyvet vásárolt az év első 11 hónapjában. Ez az arány több mint 2 millió vevőt jelent.A Központi Statisztikai Hivatal adataból tudható, hogy 2014-ben a Magyarországon 27 056 600 példány nyomtatott könyv jelent meg.

Ma már a világhálón is egyre többen olvasnak, ha nem is csak szépirodalmat, no és az e-könyvek száma is növekszik. Az olvasás még mindig a könyvekből elérhető műveltség, feltéve, ha az olvasó tud szűrni a rengetegben! A világháló pedig egyre többet tárol, és ezek a szövegek gyakran újrahasznosulnak, egy másik írás részévé válnak, forrásmegjelölésről pedig gyakran el is feledkeznek.  Világszerte egyre több eset derül ki, amikor akár neves író nem saját szövegből dolgozott.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény szerint a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).  Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Aki írásra adja fejét, feltétlen ildomos megismerkednie az írói etikai kódexszel, a szerzőket védő szerzői jogokkal, a beszédes szellemi tulajdon fogalomkörével, a szerzői névvel védett publikáció mibenlétével.

A net azonban csábító, szabadon használhatónak tűnik, alkalmat kínálva az összeollózott webtartalmak készítésre. Szabadossága ellenére a net minden más forrással egyenértékű!

Ezért is döntött 2000-ben az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete úgy, hogy április 26. legyen a Szellemi Tulajdon Világnapja. A szellemi tulajdonnak két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog.