Kornélia, Kunigunda, Frigyes2021. március 03., szerda
Kultúra

Bartók előadói zsenialitásának kulcsa

2015.04.28.Stachó László
National Geographic Magyarország

Vajon hallható és elemezhető-e az előadóművész élménytelítettsége egy hangfelvételből? Miben ragadható meg az a varázs, amelyet egy karizmatikus előadóművész gyakorol a hallgatóságra?

Fotó: Profimedia

Vajon hallható és elemezhető-e az előadóművész élménytelítettsége egy hangfelvételből? Miben ragadható meg az a varázs, amelyet egy karizmatikus előadóművész gyakorol a hallgatóságra? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy új magyar zenetudományi kutatásban Szabó M. Gyulával, az ELTE GAO MKK főmunkatársával.

Leonard B. Meyer 1956-ban megjelent úttörő, a művészetpszichológiában mára klasszikussá nemesült művétől, az Emotion and Meaning in Music-tól kezdve vált jól ismertté ismertté az a tény, hogy a zenei alkotások élvezetének jelentős forrása a meglepetés. Nem kell profi muzsikusnak lennünk ahhoz, hogy az életünk során passzívan hallgatott vagy aktívan befogadott megszámlálhatatlanul sok zenei anyag alapján elvárásunk legyen a zenehallgatás során egy-egy következő pillanathoz. Agyunk általában nem tudatosan, önkéntelenül is megtippeli, milyen hang, hangzat, ritmikai vagy formai elem várható egy zenei folyamatban.

Miközben tehát egy mű megkomponált szerkezetét követjük egy előadás befogadása során, a sok zenehallgatás révén kialakult nem tudatos tudásunk alapján elvárásokkal viszonyulunk az elkövetkező pillanatokhoz – tizedmásodpercről tizedmásodpercre –, s a kevéssé elvárt folytatás például a meglepetés emócióját kelti föl bennünk.

Ma már újabb, empirikus kutatásokra alapozott elméletek, valamint a 2000-es évek elején valóságos szakmai szenzációt keltett neuropszichológiai bizonyítékok nyomán úgy gondoljuk, hogy ez az izgató meglepetés a zenemű hatásának igen fontos forrása. Ennek megfelelően a közönségére jelentős hatást gyakorló előadóművész jellemzően – mintegy szabályszerűen – kilassítja a zeneműnek azokat a pillanatait, amelyek váratlan kompozíciós megoldásokat hordoznak, s így időt hagy hallgatói számára, hogy átérezhessék e megoldások váratlanságát. Ez az egyik oka annak, hogy egy értelemmel és hatással bíró zenei előadást egyfajta szabályszerű egyenetlenség jellemez: a kottaképben rögzített, gyorsírásszerűen primitív időarányok (pl. 2:1, 3:1, 3:2) helyett a hangzó előadásban a ritmikai kompozíció gazdag variabilitása hallható.

Az előadóművészet pszichológiájának egyik legjelentősebb mai teoretikusa, Patrik Juslin ugyanakkor rámutat, hogy a zenei előadás során nemritkán azzal okozunk meglepetést a hallgató számára, hogy megsértjük az előadás szabályszerűségeit – sokszor oly módon, hogy nem emelünk ki egy-egy váratlan mozzanatot, tehát nem hagyunk időt a hallgató számára, hogy meglepődhessék a váratlan zeneszerzői megoldáson. Ettől jellemzően „szabálytalanul” lesz egyenetlen az előadás. A megfelelően adagolt, a spontaneitás hatását keltő szabálysértés azonban nem hogy csökkenti, hanem éppenséggel növeli az előadóművész keltette hatást. Emellett a zenei előadás szabálytalan egyenetlenségének másik fontos oka a személyes viszonyulás. Egy érzékeny előadásban ugyanis több idő jut azokra a mozzanatokra, amelyek az előadó számára erőteljesebb élményt jelentenek, vagyis több, illetve mélyebb érzelemmel átitatott egyéni élmény-asszociációt hordoznak.

Az egyenetlenség tehát a kiemelkedő hatás – és egyben az előadóművészi zsenialitás – két kulcskomponensének hordozója: a váratlanságé és a személyes viszonyulásé. Előadóművészet-elemző kutatásainkban kiderítettük, hogy éppen ezek a kvalitások különböztették meg a kortársi visszaemlékezések nyomán szinte varázserejűnek érzékelt zeneszerző–zongoraművész, Bartók Béla játékát az ismert, ám hozzá képest a mai zenehallgató számára is legföljebb jelesnek, de nem zseniálisnak érzékelt kortársaiétól. Legújabb kutatásunkban Bartók hangfelvételeit elemeztük és hasonlítottuk össze neves kortársak felvételeivel. Összehasonlítottuk Bartók és hegedűs partnere, Szigeti József 1940-ből származó híres koncertfelvételét, és a 20. század talán legmeghatározóbb hegedűművésze, Fritz Kreisler és a mára elfelejtett zongoraművész Franz Rupp – aki Kreisler megbízható, stabil, érzékeny, ám meglehetősen szürke zongorakísérője volt – 1936-os stúdiófelvételét. Mindkét páros Beethoven legendás „Kreutzer”-szonátáját (op. 47) játszotta. A két hangfelvételen a zongoristák játékának finomidőzítését (a hangindítások egymásra következését) ezredmásodpercnyi precizitással elemeztük egy zenetudományi kutatások számára kifejlesztett hangfelvétel-elemző szoftverrel, a Sonic Visualizerrel.

Elemzéseink feltárták, hogy míg az ismeretlen és a hallgatók számára jellemzően közepesnek ható Rupp játékának egyenetlensége meglehetősen szabályszerű és bejósolható, Bartók finomidőzítései lényegesen bonyolultabbak. Az időadatok elemzése során kiderült, hogy Bartók előadása lineáris matematikai módszerekkel jóval nehezebben jelezhető előre, mint Ruppé. Bartók játékának elemzéséből mintegy „kibomlanak” a zene időbeli formaszerkezetének nagy ívei, Rupp finomidőzítéseinek magyarázatát viszont csupán a zenei szerkezet alacsonyabb, lokálisabb variációiban kereshetjük.

Az interpretációk finomidőzítés-sorozatainak (tkp. az egyes előadások ritmikai kompozíciójának) első két főkomponense Bartók és Rupp előadásában a „Kreutzer”-szonáta I. tételében, a kidolgozási rész kezdetének zongoraszólójában (194–202. ütem; az előadások elemzése során a negyedhangnyi fél-ütések hossz-különbségeit számszerűsítettük, majd az adatsorokat főkomponens-analízisnek vetettük alá). Az analízis során olyan nagyléptékű szerveződéseket keresünk az interpretációk finomidőzítéseiben, amelyek a teljes előadás során végig kimutathatók és egymástól függetlenek. Ruppnál ezek a szerkezetek nem terjednek egy ütemen túl, Bartóknál pedig legalább frázisnyi területeket átfognak. Az ábrán látható csigavonalú szerkezet Bartók előadását jellemzi, és azt sugallja, hogy frázisnál hosszabb szerveződés is kimutatható lesz majd hosszabb adatsorból.

Kreisler zongorista partnerének figyelme jóval kisebb időbeli felületet fog át, mint a zeneszerző–zongoraművész Bartóké, így Ruppnál kevésbé sejlik föl a hallgató számára a zenemű architektúrája. Míg tehát a mára elfelejtett zongorakísérő, Franz Rupp előadásmódja bejósolhatóbb, s játék közben a figyelme elsősorban a zenemű kisebb, rövidebb távú összefüggéseire fókuszál, Bartók távlatból is átláttatja hallgatójával a zeneművet. Ezenfölül Bartók zongorajátékának izgató spontaneitását és a zenei mozzanatokhoz való erőteljes, megragadó személyes viszonyulását egyfajta szabálytalan, „egyenetlen” egyenetlenség hordozza.

Írta: Stachó László zenetudós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának adjunktusa

Hozzászólások

Több száz éve lezárt üzenetet olvastak el

Több száz éve lezárt üzenetet olvastak el

A szakértők úgy tudtak belesni a lezárt üzenetbe, hogy fel sem kellett nyitniuk azt.

Kiváló állapotú, díszített ünnepi hintóra bukkantak Pompejinél

Kiváló állapotú, díszített ünnepi hintóra bukkantak Pompejinél

A Pompeii Régészeti Park sajtóközleményében ismertette a négykerekű ünnepi hintó felfedezését, a tárgyra érintetlen állapotban bukkantak rá.

Megtalálták az egyiptomi balzsamozás ókori kézikönyvét

Megtalálták az egyiptomi balzsamozás ókori kézikönyvét

Eddig csak két olyan forrást ismertek, amelyben a folyamatot részletezték.

Szép magyar várak: Visegrád, a Dunakanyar ékköve

Szép magyar várak: Visegrád, a Dunakanyar ékköve

Visegrád neve szláv eredetű, magasan épült várost, várat, fellegvárat jelent, és Európa-szerte számos település viseli valamilyen formában e nevet.

Ismét lemerültek Lord Elgin kincses hajójához

Ismét lemerültek Lord Elgin kincses hajójához

Lord Elgin hajója, a Mentor a 19. század elején ókori görög műkincseket, a Pantheon darabjait szállította.

National Geographic 2021. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket