Láthatatlanból látható kép

A Holt-Körös Szarvas közelében.

Még a legjobb fényképezőgép is „fénnyel működik”: nincs fotográfia fény nélkül. A fény – fizikailag – elektromágneses sugárzás, amelynek része a látható fény is. „Az elektromágneses spektrum a következő tartományokból tevődik össze: gamma- és X-sugarak (Röntgen-sugár), ultraibolya (UV), látható fény (kék, zöld, sárga, piros), infravörös (IR), valamint mikro- és rádióhullámok” – mutatja be Datki Zsolt László, infrafotós, neurobiológus.

Az infrafotós a látható fényen túli spektrum segítségével rögzíti felvételeit. „Ebben a tartományban nem számít, hogy a tárgy milyen színűnek látszik a valóságban, mert infravörösben nincsenek külön színek, csak tónusok. A valós fekete is lehet fehér, a vörös áttetsző, vagy egy adott szürke sötét árnyalatú. Kizárólag a felület IR-visszaverő, vagy -elnyelő tulajdonságai határozzák meg, hogy fehér, szürke, vagy fekete lesz a kép. A fotón minél világosabb egy felület, annál inkább IR-visszaverő, és minél sötétebb tónusban jelenik meg, annál inkább IR-elnyelő az adott anyag” – tájékoztat a fotográfus.

A  Széchenyi – Wenckheim kastély romja Pósteleken.

Egy szempillantás alatt eljutottunk az „infrázás” biológiai alapjaihoz. „Szemünk körülbelül 350 és 760 nanométer között látja a színeket. A számunkra láthatatlan infravörös tartomány nagyjából 780 nm-től kezdődik. Az emberi bőr pigmentációja is lényegtelen, mert nem látszik. Például egy anyajegy morfológiája kivehető a képen, de színében nem tér el a bőr többi részétől. A növények levele is IR-visszaverő, míg a kék égbolt, vagy a víz IR-elnyelő” – meséli a szakember.

Technikailag hogyan is néz ki egy IR kép készítése? „A digitális fényképezőgépekben lévő CCD és CMOS érzékelők infra-érzékenysége meghaladja az infravörös filmekét, vagyis ma már könnyebb dolguk van az infrafotósoknak. A gyártók digitális gépvázakba az érzékelő elé beszerelnek egy üveglapkát, amolyan UV-IR mentesítő, alul áteresztő szűrőt. Ezzel biztosítják azt, hogy a szabad szemmel nem látható UV és IR fények ne kékítsék, vagy ne vörösítsék a normál színeket. A fényképezőgépekben levő optikai gát felelős azért, hogy közelítőleg azt lássa masinánk, mint amit mi is. Ez azt is jelenthetné, hogy nem léphetünk túl a gyártók szabta korlátokon, ám mégis van kiskapu: csak a profi fényképezőknél sikerült megoldani a mérnököknek, hogy tényleg csak az emberi szem számára érzékelhető fény jusson az érzékelőre. A trükk tulajdonképpen az, hogy a gépbe ne jusson ún. normál fény. Ezt legegyszerűbben az optika elé helyezett szűrővel tehetjük meg, mert ez a normál fény feletti hullámokat engedi át. Az igazán elszántak akár ki is vetethetik a – fent említett – belső üveglapkát, ezzel végérvényesen infrássá téve gépüket” tudjuk meg a fotóstól.

A művészfotográfián kívül máshol is használják az infravörös képalkotást. De hol is? „A tudomány és az ipar nagyon sok területén. IR detektálással például a textiliparban meg tudják állapítani, hogy az adott vászon hőelnyelő (IR-ben fekete), vagy éppen hővisszaverő (IR-ben fehér). Égési sérülések gyógyulását is meg lehet figyelni infravörös fényben: a varasodáson áthatolva láthatóvá válik a seb regenerálódása” – tudtuk meg Datki Zsolttól.

Fényképezte: Datki Zsolt László