Bronzkori település maradványai Budafokon

Fotó: 22.kerulet.ittlakunk.hu

A munkagödörben őskori kerámia és állatcsontok töredékeire, faszenes, égett földrétegre leltek, sőt még egy leégett ház omladékának maradványait is feltárták. A leleteket a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai vizsgáltak meg, akik egy több ezer éves, kora bronzkori település részletét azonosították.

A kerámiaanyag előzetes elemzése során a szakemberek megállapították, hogy a mai Budafok területén a kora bronzkori, nagyrévi kultúra (Kr.e. 3. évezred második fele) népessége élt. „Jellemző edénytípusaik mellett csonteszközök, pattintott kőeszközök, sőt bronztárgyak maradványai is napvilágra kerültek, valamint táplálkozási szokásaikra utaló a nagy mennyiségű állatcsont és kagylóhéj. Ezen a területen már 1954-ben is találtak hasonló korabeli leleteket, a mostani ásatás azonban számos új információval gazdagította a területről alkotott ismerteket” – olvasható a projekt kommunikációjával foglalkozó cég közleményében.

A középső Tisza-vidéken és a Duna mentén kialakult nagyrévi kultúra népe cölöpszerkezetű, paticsfalú (vesszőből font, sárral tapasztott fal) házaikat egymáshoz közel, kis csoportokban építették, falvaikat árokkal vették körül. Állattartással és földműveléssel foglalkoztak, jellegzetes alakú kerámiaedényeiket rácsmintával díszítették. Szigorú szabályokhoz kötött temetkezési rítus szerint kelet-nyugati tájolású sírokba helyezték végső nyugalomra halottaikat. A kultúra korai és klasszikus fázisából főként szórt hamvas sírok ismertek, míg később az urnás temetkezések váltak dominánssá. A sírcsoportokban talált maradványok az elhunytak közötti vérségi kapcsolatokat mutathatják.  Ezek a vérségi kapcsolatok meghatározó szerepet játszhattak a nagyrévi kultúra társadalmi felépítésében is.

A Budafokon talált bronzkori tárgyakat a későbbiekben a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán lehet majd megtekinteni. Kraus Dávid régész elmondta, hogy a több ezer éves leletek nagy része töredékes, de találtak egy egészben maradt kerámia edényt is.