Magyar emléktábla a Homok Atyja tiszteletére
1895. augusztus 22-én, 120 évvel ezelőtt született a kalandos életútjáról híres Afrika-kutató.
Almásy Lászlónak, Az angol beteg című film főhősének, a legendás életű utazónak, felfedezőnek, repülős térképésznek eddig csak német nyelvű, kis méretű tábla őrizte emlékét szülőhelyén, az ausztriai Borostyánkő (Bernstein) várában.
2015. augusztus 17-én, az egykor az Almásy család tulajdonában lévő várban magyar nyelvű emléktáblát helyeztek el és avattak fel az Abu Ramla Szahara Expedíció tagjai: Gebauer Szabolcs, Kersánszky Tamás és Kálazy András, akik több alkalommal járták be Almásy útjait az egyiptomi Kairótól a szudáni Kartúmig. (Az expedíció negyedik tagja, Xantus Áron a tájékoztatás szerint nem tudott jelen lenni az avatáson.) Az utak során nagyszámú fényképes dokumentációt és dokumentumfilmet készítettek az egykori Núbia emlékeiről és Almásy László által is meglátogatott helyszínekről – közölte az expedíció az MTI-vel.
Fotó: Éber András/MTI
Az Abu Ramla Szahara Expedíció 2003 novemberében indult először útnak, hogy ellátogasson az UNESCO által világörökség részévé nyilvánított, a mai Szudán területén található ókori fővárosba, Napatába, valamint a tőle 350 kilométerre fekvő Meroéba. Az expedíció 2004-ben és 2006-ban is visszatért Núbiába, hogy fényképek és filmfelvételek segítségével őrizze meg az ókori kultúrák emlékeit. Az expedíció által dokumentált ókori lelőhelyek jobbára elérhetetlenek voltak, és ma is nehezen megközelíthetők. A csapat tagjai számtalanszor tértek vissza azóta is Egyiptom földjére elmélyítve ismereteiket és hogy fényképes és mozgóképes dokumentációt készítsenek az egyiptomi civilizáció hátramaradt emlékeiről.
Fotó: Éber András/MTI
Almásy László Ede repülős felfedező 1932-ben tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura oázist. A helybeliek csak a keréknyomok láttán hitték el Almásynak, hogy a homoktengeren keresztül érte el Zarzurát, és mivel szinte jobban ismerte a sivatagot, mint maguk a beduinok, az Abu ramla, a Homok Atyja nevet adták neki. Almásy a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel, miközben Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton társaságában felfedezte a Gilf Kebír-fennsík északi fővölgyét.
Almásy László a fennsík tanúhegyektől övezett völgyének homokkő sziklabarlangjaiban ősi állat- és emberábrázolásokra bukkant. A Képek völgyének nevezett barlangokban neolitikus strucc-, pálma- gazella-, zsiráfábrázolásokat vörössel festettek a falakra. Ekkor fedezte fel az úgynevezett Úszók barlangját. Az Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül 800, fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatalakot és feketével ábrázolt emberformát találtak.
Almásy László közreműködött az egyiptomi sportrepülés létrejöttében is és megalapította a kairói Aero Clubot. A háború előtti években az egyiptomi királyi család és a kairói térképészeti intézet számára teljesített megbízásokat. Emellett ő szelte át először autóval a sivatagot, észak-déli irányban Kairóból Kartúmba, erről az utazásról szól Autóval Szudánba című könyve. Ebben az útleírásban tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa közelében egy „magyar” nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarábnak nevezte magát.