Helyesírásunk új szabályai

Fotó: MTA

Alapvető változtatások nélküli, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot adni a használók kezébe – ez volt a célja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak, A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásának megalkotásával.

„A nemzeti identitás és az összetartozás egyik legerősebb kötőanyaga a magyarok számára az anyanyelv” – méltatta a magyar nyelv jelentőségét, 2015. szeptember 3-án, a sajtóbemutatón elmondott köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke. Anyanyelvünk ápolása fontos feladat mindannyiunknak!

Az oktatásban 2015. szeptember 1-jétől kezdve a 12. kiadás alapján tanítanak a pedagógusok, ám a változásait csak fokozatosan fogják számon kérni. Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára bejelentette, hogy az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni. A központi írásbeliknél pedig csak 2018-tól kérhető számon az új szabályzat.

Prószéky Gábor, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy azért kell időről időre módosítani a helyesírást, mert a nyelv és a kiejtés változik. „A helyesírási rendszer nem cél, hanem eszköz a nyelv használatához” – hangsúlyozta.

Az új kiadás munkálatairól Keszler Borbála, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi elnöke elmondta, hogy a munka a módosító javaslatok alapos áttekintésével, valamint a szakmai kérdések szűkebb tudományos testületekben való megvitatásával kezdődött. Mindezek után a bizottság 2008 tavaszán széles körű konzultációt kezdett. Az elkészült munkaanyagot – megjelölve a módosításokat, változtatási javaslatokat – véleménykérési céllal különféle szakmai fórumokhoz juttatta el. Az összeállítást megkapta az MTA Nyelvtudományi Intézete, 30 gyakorlóiskola és gimnázium, 9 magyar munkaközösség, a magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékek, valamint 22 magyar nyelvészettel foglalkozó európai tanszék és egyéb, nyelvi kérdésekkel is foglalkozó intézmény.

A javaslatok, vélemények beérkezése és feldolgozása után rendezett nyilvános bizottsági ülésre összesen mintegy 1000 hozzászólás érkezett. A bizottság ezeket a javaslatokat egyenként mérlegelte, és számos esetben beépítette a szabályzattervezetbe. Ez a munka újabb egy évet vett igénybe.

A Magyar Nyelvi Bizottság teljes ülése 2010 novemberében vitatta meg és hagyta jóvá a javított változatot. A bizottság akkori elnöke, Keszler Borbála és tagjai (többek között Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Prószéky Gábor, Tóth Etelka, Zimányi Árpád) több alkalommal is tartottak előadásokat a várható változásokról országos helyesírási versenyeken, konferenciákon, valamint szakmai továbbképzéseken. Keszler Borbála a társelnökkel, Grétsy Lászlóval együtt 2011. július 16-án kérte az Akadémia elnökének jóváhagyását a szabályzathoz, hogy megkezdődhessen a szótári rész kidolgozása.

A tizenkettedik kiadás mintegy 8000 szóval gyarapodott. Kidolgozása három évet vett igénybe. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai megkapták a szótári anyagot, s egyenként döntöttek minden szó sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem. Határoztak a szavak írásmódjáról és a szócikkek felépítéséről is.

Miközben új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, több régi, elavult alak – például agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb – kimaradt belőle.

Régi adóssága volt a szótár összeállítóinak a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak felvétele is. A készítők szándéka szerint ugyanis a szabályzat nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.

Az új kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadó végigkövette és segítette a munkafolyamatokat, az új szabályzat és szótár teljes szövegét kereshető, korszerű adatbázisban rögzíti és tárolja, ezáltal hamarosan elérhető lesz digitális platformon is.

A szabályzat szövegét a megjelenés után az MTA Nyelvtudományi Intézet által működtetett helyesiras.mta.hu című, ingyenesen elérhető, helyesírási tanácsadó portálon is közzéteszik. Az oldalt működtető szakemberek célja emellett az, hogy a keresett kifejezésekről helyesírási tanáccsal szolgáló elemző rendszert igazítsák a szabályzat változásaihoz.