Ókori kenu Szlovéniában

Kiemeléshez készülődnek a szakemberek.
Fotó: David Badovinac

A Vrhnika városnál felszínre hozott, fatörzsből kivájt keskeny hajóról a Vízalatti Régészeti Intézet egyik régésze, Matej Draksler azt mondja, hogy „nagyjából 2000 éves, eredetileg legalább 1,2 méter széles, és a feltételezéseink szerint 15 méter hosszú lehetett.” Ez a lelet a Szlovéniában a valaha kiemelt legméretesebbnek számít, mi több „ez az egyik legnagyobb, amit valaha Európában találtak, az 16 méter volt”.

Mérési munkálatok, még a víz alatt.
Fotó: David Badovinac

A 2015 nyarán talált hajótest kivájásának időpontját, az első becslések, Kr. e. 50 és Kr. u. 70 közé teszik, de ennél pontosabb behatárolást majd a későbbi vizsgálatok hoznak, ezután pedig a restaurátorok veszik kezelésbe, hiszen a cél természetesen az, hogy mielőbb megkezdjék a megtisztítását, majd a gyantás konzerválását, legvégül pedig jöhet a többméteres darabok összeillesztése, hogy a kenu visszakapja eredeti külalakját.

A Szlovén Kulturális Örökségvédelmi Intézet szakértői, Katja Kavkler vezetésével részt vesznek a ritka lelet megőrzését célzó munkálatokban. A hajó egyik érdekessége, hogy kovácsoltvas elemeket is találtak rajta, amelyek valószínűleg nem újonnan, hanem a használat során keletkezett repedések javítása során kerültek rá. Valamiféle rakománymaradványok is voltak benne, amit az elsődleges vélemények építőanyagként azonosítottak. Ezt alátámasztja, hogy a Duna vagy éppen a Száva mellett a rómaiak ezen a kis folyón is folytattak kereskedelmi vízi szállítmányozást; Vrhnika település az ókorban Nauportus néven az úgynevezett borostyánút egyik fontos állomása volt, a görög Sztrabón ókori utazó is ír erről. További különlegesség, hogy egy tenyérnyi méretű, jó állapotban megőrződött fadugó is tartozik a törzshöz, ami a vízi jármű télidőben történő tárolásához kellett. Ahogy Matej Draksler fogalmaz: „A dugó arra szolgált, hogy a hajót bármikor lesüllyeszthessék, ha éppen nem volt szükségük rá. Így lényegesen jobb állapotban tudták tartani, mintha folyvást a felszínen lett volna kikötve.” Mint mondja, ez annak idején gyakori módja volt a hajók „teleltetésének”, hiszen így a fa nem szárad ki.

A kiemelés pillanata
Fotó: David Badovinac

A Szlovén Nemzeti Múzeum különben több ilyen hajótípust őriz, közte egy 1888-ban és egy 1891-ben megtaláltat. Nem mellékes, hogy a szakértők úgy becsülik, a fából készült őskori leletekben Európa egyik leggazdagabb területe a ljubljanai-mocsárvidék.