Betlehemjárás

Templom alakú betlehem a Felvidékről; 1968

Hordozható, rendszerint fából épített, színes papírral borított alkotmány, amely templomot, istállót ritkán barlangot ábrázol. A betlehemes játék előadására verbuválódott szereplők vitték házról-házra.

A magyarországi népszokásokból ismert betlehem sokáig a karácsony legfontosabb, jelképes értékű tárgya volt. Kialakítása az ünnep közösségi voltára utal. Olyan szokástárgy, amelyet egy kisebb csoport, a karácsonyi betlehemes játék előadására verbuválódott szereplők vittek magukkal.  Az építmény belsejében, középen legtöbbször egy gyertya áll, amelyet az előadás idejére meggyújtanak. A sejtelmes fény megvilágítja a betlehem szentképekkel díszített falát, és látni engedi a belehelyezett apró figurákat: a jászolban fekvő Kis Jézust, mellette Szűz Mária és Szent József alakját, az istálló állatait, szamarat, ökröt, olykor bárányokat. Különös módon a magyar betlehemekben éppen a karácsonyi tiszteletadás legfontosabb motívuma, a jászolban fekvő Kis Jézus legtöbbször rejtve maradt a nézők előtt, alakját ugyanis a betlehemes épületen belül helyezték el.

Betlehemesek, jaslicskárok Eperjesen, Sáros vármegye (ma: Prešov, Szlovákia) /1904

A Néprajzi Múzeum betlehemes kollekciója az ország legnagyobb gyűjteménye, amelyet egy látványos kiállítás keretében először mutatnak be az érdeklődőknek. Több mint száz éves tárgyak, archív fotókon megelevenedő népszokások, a restaurálási munka kulisszatitkai, betlehem és kultúrtörténet, a magyar mellett olasz, francia, guatemalai és más, távoli népektől származó betlehemek.

A Néprajzi Múzeum kiállítása páratlan emlékanyagot tár a látogatók elé. Az intézmény népi betlehemes kollekciója az ország legnagyobb ilyen típusú gyűjteménye, amelyet először mutatnak be az érdeklődőknek. A kiállítás a múzeum gyűjteményében található, évtizedes restaurálási munkával felújított betlehemekkel, a hozzájuk kapcsolódó népszokássokkal és tárgyi kellékekeivel foglalkozik. Térben, időben széles kitekintést nyújt: egyes vidékekre, településekre és korokra jellemző betlehemes tárgyakkal és a hozzá kapcsolódó népszokásokkal ismerkedhetünk meg.

Egyszerre láthatók a korabeli fotográfiák és élőben a rajtuk szereplő tárgyak, például a 116 éves Nagykanizsáról származó betlehem, amelynek elveszett tornyáról, kétszeri restaurálásáról is mesél a kiállítás. A bemutató másik érdekes színfoltja a hatalmas szatmárcsekei betlehem, világító ablakaival. Különleges értéket képviselnek a papírbetlehemek között a ’30-as évekből származó magyaros motívumokkal ellátottak is. És, hogy miért? A kiállításon ez is kiderül, mint ahogy az is, hogy a városokban vajon jelen volt-e e szokás.

Istálló alakú betlehem (tárgyrekonstrukció) Mezőkövesd, Borsod megye/ Györgyi Erzsébet gyűjtése, 1962

„Színjáték, bábszínház, misztérium, meghittség mind együtt van jelen a betlehemben. Célunk, hogy a lehető legszélesebb képet nyújtsuk erről a különleges tárgyról, amely nem csak az adventi időszakban érdekes, hanem azon túl is” – mondják a kurátorok. A kiállítás a betlehemről, mint kultúrtörténeti és művészeti tárgyról is szól: megjelenik a betlehem egyetemes, keresztény kultúrtörténeti jellege, utalással a betlehemállítás történetének és változásának fontos állomásaira.

2015. december 12-én a múzeum a kiállításhoz kapcsolódva családi napot szervez, amelynek keretében minden az adventi készülődésről szól: múzeumpedagógiai foglalkozások, bemutatók és betlehemes találkozó várja az érdeklődőket. Fellép a Sebestyén Ádám Székely Társulat Kakasdról, akik bukovinai székely betlehemezést adnak elő.