Ybl Miklós
1891. január 22-én halt meg a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze, a budapesti Operaház tervezője.
Illusztráció: Profimedia
Német eredetű családban született 1814. április 6-án Székesfehérváron, apja jómódú kereskedő volt. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd 1832-től Pesten, a Pollack Mihály tervezte Ludovika és a Nemzeti Múzeum építkezésén segédkezett. 1836-tól Bécsben Heinrich Koch irodájában dolgozott, s közreműködött a prágai Kinsky-palota építésénél is. 1840-42-ben a müncheni akadémián folytatta építészeti stúdiumait, közben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve – mivel nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, s így nem vállalhatott munkát – Pollack Mihály Ágost nevű fiával társult és közösen építették át Batthyány Lajos gróf ikervári kastélyát.
1847 és 1851 között Fóton élt a Károlyi család építészeként, ekkor tervezte a Károlyiak fóti és radványi kastélyát, valamint a kaplonyi és fóti templomot. 1851 nyarán, ifjú házasként, grazi születésű nevelőnő felségével visszaköltözött Pestre, ahol hamarosan a főúri világ legkedveltebb építésze lett. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus stílus jegyében születtek: a fóti templom mellett a Múzeum körúti Unger-ház, a Széchenyiek nagycenki temploma és a második világháborúnak áldozatul esett pesti Nemzeti Lovarda.
Második itáliai tanulmányútja után, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtése foglalkoztatta. Munkássága érettebb szakaszában többnyire neoreneszánsz stílusú alkotásokat tervezett, mint a Budai Takarékpénztár második világháborúban elpusztult palotája a Clark Ádám téren, a Ganz-mauzóleum, a Kálvin téri (később lebombázott) Geist-ház, a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi- és Festetics-paloták. 1865-ben alkotta a Sándor utcai Régi Képviselőházat (a mai Olasz Intézetet), s ezen a környéken a Pálffy- és a Degenfeld-palota is az ő műve.
Budapesti bérházak és paloták, vidéki kastélyok mellett a Rácz fürdő gőzfürdőjének és a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyetem utcai intézetének tervei is az ő nevéhez fűződnek. A margitszigeti Margitfürdőt is ő tervezte a köréje emelt szállásokkal, pavilonokkal, ivócsarnokkal (az épületegyüttes a második világháborúban megrongálódott, nagy részét lebontották).
Legjelentősebb, neoreneszánsz alkotásai 1870-től készültek: a Fővámház (a mai Corvinus Egyetem) épülete, a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk, a Károlyi család számára épült parádsasvári és parádfürdői kastély, valamint a parádfürdői Cifra Istálló. Hild József szakmai örököseként 1867-ben ő vette át és neoreneszánsz stílusban folytatta az addig klasszicista stílusban készülő Szent István-bazilika építését, és az ő tervei szerint építették át a Nemzeti Casino számára a Hatvani utcai Cziráky-palotát. Az ő munkája az egykor a Kálvin téren álló Danubius-kút Fessler Leó szobraival, dolgozott a budavári királyi palota újjáépítésén is, ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat és a nagy udvart, a munkát nem tudta befejezni, azt Hauszmann Alajos folytatta.
Fő műve, egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház, amelynek tervezésére 1873-ban nemzetközi tervpályázatot írtak ki. A bíráló bizottság Ybl tervét fogadta el, ezt azonban az építész később többször átdolgozta, felhasználta több pályamű elemeit. A munkálatok 1875 októberében kezdődtek, és néhány hónap múlva az építkezés vezetését is ő végezte. Európa egyik legszebb dalszínházát nemcsak megjelenése, de belső terei is a kor kiemelkedő alkotásává emelték. Az intézmény 1884. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében nyitotta meg kapuit.
Ybl Miklós elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak és 1885-től a főrendiháznak. 1882-ben fényes külsőségek közepette ünnepelték 50 éves építészi jubileumát, bánatára azonban a Magyar Tudományos Akadémia – jóllehet székházának építésében részt vett – nem fogadta tagjai közé. Ybl Miklós Budapesten halt meg 76 éves korában, 1891. január 22-én.
Az ő nevét viseli az 1953-ban alapított legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, számtalan közterület, oktatási intézmény, többek között a Szent István Egyetem Építéstudományi Kara Budapesten. 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót róla nevezték el.
Születésének 200. évfordulója alkalmából 2014-ben emlékévet tartottak, ennek keretében jelentették meg a munkásságát bemutató (52 település több mint 100 épülete) kiadványt. 2014-ben adták át az általa tervezett neoreneszánsz stílusú budai Várkert Bazár megújult épületegyüttesét is. Az olasz, német és francia függőkertek mintájára tervezett neoreneszánsz építmény 1875 és 1883 között épült, 1987-ben a világörökség része lett, de 1996-tól felújításáig a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé tartozott.