Mohács 490 – bringával a király nyomában

„Bár a nemzedékünk számára legfontosabb megemlékezés, a mohácsi csata ötszázadik évfordulója tíz év múlva 2026-ban esedékes majd, az idei, 490. évfordulót már egyfajta főpróbának is szánjuk” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buchert Eszter, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese. „A 490. évforduló alkalmából kísérletet teszünk rá, hogy az érdeklődőket bevonjuk a megemlékezésbe, s átélhetővé tegyük a magyar középkort lezáró csatát, illetve annak előkészületeit. Lovasokat már aligha várhatnánk, így kerékpártúrát szervezünk, amelynek résztvevői Budáról az eredeti útvonalon, több napos biciklizés után érkeznek meg a mohácsi csatamezőre.”

Bár 1526 elején nem volt éppen rózsás a magyar királyság helyzete, aligha hitte volna bárki, hogy az akkor már több mint fél évezredes állam milyen könnyedén roppan meg alig néhány hónap alatt. Ugyan az országba menekült szerb vajda, Bakics Pál már 1525 végén azzal a hírrel érkezett, hogy a következő évben a török Buda elfoglalására készül, sem a király környezete, sem a bárók, sem a köznemesek nem törődtek a figyelmeztetéssel. A pénzügyi válsággal, az üres királyi kasszával, a pártok közti torzsalkodással voltak elfoglalva, még a tavaszi rákosi országgyűlésnek is csak a végén került szóba a határvédelem. Pedig az előzmények ugyancsak aggasztóak voltak, hiszen az új, fiatal szultán, Szulejmán még 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt (Belgrádot) és Szabácsot, tehát a korai végvárrendszer összeomlásával egy délről érkező sereget leghamarabb a Dráva vonalában lehetett volna feltartóztatni. Tomori Pál ugyan igyekezett meggyőzni II. Lajos királyt, hogy készüljön a háborúra, ám maga sem tudta katonái zsoldját fizetni. Márciusban szintén az elapadt anyagi források miatt a végvidéki parancsnokok felmondtak. Legalább ennyire kedvezőtlen volt a nemzetközi helyzet is. I. Ferenc francia király a Habsburgokkal folytatott küzdelemben Szulejmán személyében keresett és talált szövetségest. A szultán abban a biztos tudatban indulhatott a magyar király megleckéztetésére, hogy a nyugati hatalmakat leköti az egymás közti torzsalkodás.

Nyugatról a pápa adományát leszámítva nem érkezett segítség, VIII. Henrik angol király is csak későn, 1527-ben küldött pénzt. A török szultáni sereg április második felében indult Magyarország felé. A védők július 27-én feladták a két héten át védett Péterváradot, Szulejmán augusztus 14-én ért Eszékre, a teljes török had pedig 22-ére átkelt a Dráván.

Budán június közepén adták ki a gyülekezésre a parancsot. A csapatok többségét Tolnára várták július elejére, ám maga a király is csak július 20-án indult el Budáról. A királyi sereg augusztus 6-án ért Tolnára, s 14-én indult ismét útnak. Mohács mellett 24-én táboroztak le.

„Természetesen hosszúra nyúlt a vonulás a sereg mérete és ellátása miatt. Buda és Mohács között a 400. évfordulóhoz kapcsolódva 1926 és 1928 között nyolc településen avattak emléktáblát a király táborozásának emlékére, ám két további településen: Pakson és Bátaszéken ez csak terv maradt. Ezeken a helyeken idén kellene emléktáblát elhelyezni, a többi településen pedig koszorúzni, az országos megemlékezések részeként, azon a napon, amikor a királyi tábor ott tartózkodott. A már meglévő, de többnyire elfelejtett emléktáblákat az útvonalon az elmúlt hónapokban sikeresen megtalálta, azonosította Négyesi Lajos hadtörténész” – tudtuk meg Buchert Esztertől. „A tervünk az, hogy az évfordulót megelőző héten kerékpártúrát indítunk Budapestről, amelyhez persze bárhol lehet csatlakozni, a királyi sereg eredeti útvonalán. Estére az erre a célra kialakított táborokba lehetne betérni és ott éjszakázni. A túra résztvevői augusztus 27-én, szombaton érkeznek meg a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyhez, ahol egy csatarekonstrukcióit láthatnak, amelyet több száz hagyományőrző ad elő. A programot még szervezzük, jelenleg az érintett települések vezetőinek felkeresésénél tartunk, de eddig mindenhol kedvező volt a fogadtatás.”

Az augusztusi, rendhagyó megemlékezést még megelőzi 2016. május 14-én az Emlékhelyek napja, amelyet idén először rendeznek meg. A nemzeti- és a történelmi emlékhelyek – így a Mohácsi Nemzeti Emlékhely is – ezen a hosszú pünkösdi hétvégén rendhagyó programokkal készülnek a látogatók fogadására. „Nagyon sok szakmai segítséget kapunk az emléknapot szervező Nemzeti Örökség Intézetétől, számítunk arra is, hogy a mohácsi csata félévezredes évfordulójára is együtt készülhetünk fel, például a csatatér kutatásának újraindításával” – tette hozzá Buchert Eszter.

A teljes cikket és további képeket a műemlékem.hu magazin oldalán találják.

Írta és fényképezte: Kovács Olivér