Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

Kék-fehér hagyomány

2016.03.29.Sáfár Zsófia
National Geographic Magyarország

Mángorló, kalander, truktis, kipa, hoppstangli, a papot pedig a sasiba kell önteni. Nem varázsszavak ezek, hanem egy kihalóban lévő ősi mesterség, a kékfestés szakkifejezései.

A családtörténeti kiállítás részlete.

A kékfestés Magyarország egyik legrégebbi iparága, amelynek hagyománya a középkori hajózások révén a Távol-Keletről került Európába. A 20. század elején még mintegy 400 kékfestő műhely működött hazánkban, ám ezek közül mára kevesebb mint tíz maradt fent.

Az 1879-ben alapított bácsalmási kékfestő műhelyben a mai napig készülnek a kék alapon fehér mintás méteráruk, terítők, szalvéták, fali díszek és ruhák. Bakos Zoltán több mint húsz éve ismeri a helyi műhelyt alapító Skorutyák családot és 1997 óta maga is zsűriztet saját készítésű termékeket. Ezeket rendszeresen bemutatja a Hagyományok Házában ülésező szakmai zsűrinek, hogy kiderüljön, azok megfelelnek-e a minőségi követelményeknek.

„Minél többször jártam ide, annál többet láttam az egyes munkafázisokból, így Skorutyák János kékfestő mestertől szép lassan eltanultam a szakma csínját-bínját. A kézi mintázással kezdtem, majd a festésben, végül valamennyi munkafolyamatból kivettem a részem. Közben lett egy állandó munkahelyem, de soha nem szakadtam el a kékfestéstől” – kezdi mesélni Bakos Zoltán, aki 2015. júniusában kapta meg a népi iparművész címet.

Aprólékos és összetett munka
A fehér vásznat először hatalmas rézüstökben, 90-100 fokosra forrósított szappanos vízben kifőzik, hogy a gyári olaj-, zsír- és vegyszermaradékok kijöjjenek belőle és egy kicsit össze is ugorjon az anyag (ami ezután már mérettartó lesz). A kelme öblítése és szárítása után következik a mintázás.

Kézi nyomódúcok

„Terítőket, futókat, szalvétákat, illetve minden olyan anyagot, amit bordűrrel nyomunk körbe, előre vonalazunk, hogy lássuk a haladás irányát mintázás közben. Egyszerre mindig csak két párhuzamos oldalt mintázunk és ha az a rész megszáradt, akkor folytatjuk a másik két széllel, a legvégén pedig igény szerint az anyag közepét töltjük ki – magyarázza Bakos Zoltán. – A kézi minták kétféle eljárással készülnek: vannak fából faragott nyomódúcok, illetve keményfába ütött rézdrótok, szögek és különböző lapocskák által formázott minták, melyek a nyomópépbe vagy vízbe mártva nem rozsdásodnak. Annak idején a mintakészítés külön szakma volt, amivel mi nem foglalkozunk, legfeljebb javítgatjuk a nyomódúcokat, ha meglazul vagy kipotyog belőlük egy-egy szög.”

A bácsalmási festőműhelyben körülbelül százféle kézi és mintegy kétszáz gépi minta található, amelyek közül a legtöbb a Skorutyák családon belül öröklődött. A kedvenc minták nevet is kaptak használóiktól: van köztük rózsás, sűrű csillagos, kiscakkos, nagycakkos virág, gyűrűs, napsugaras, szőlős, kalászos és sok más, tájegységenként eltérő sajátos elnevezés.

„Az úgynevezett pap egy speciális nyomópép, ami 8-10 anyagnak a keveréke és fő alkotóeleme a gumiarábikum – egy nagyon jó ragasztóanyag –, zöldes színét viszont a rézgálic adja, aminek köszönhetően jobban látszódik a fehér alapanyagon. A védőrétegként szolgáló pap elkészítésére vannak különböző receptek, de lényege, hogy úgy beleszáradjon a fehér anyagba, hogy a nyomott részeken ne hatolhasson majd át a festék. A nyomódúcokat tehát először a papba mártjuk, majd a kelmére nyomjuk. A lenyomatot aztán egy-két napig állni hagyjuk, hogy a fedőanyag teljesen beleszáradjon a fehér vászonba. Festés után a papot leoldjuk róla, így megmarad az eredeti fehér anyagon a minta.

A fedőanyag hozzávalóit porítva és feloldva egy rozsdamentes edényben lassan felfőzik, az oldat ezután átszűrve évekig tárolható.

1868-ban készült perrotin mintázógép

Az igen nagy gyakorlatot, türelmet és odafigyelést igénylő kézi mintázást azonban már a 19. század közepén háttérbe szorította a francia Perrot által feltalált szakaszos működésű nyomógép, a perrotin használata. A bácsalmási kékfestő műhely is büszkélkedik egy 1868-ban készült mintázó géppel, amelyből összesen 10-20 darab maradhatott fent egész Európában. A gépi mintázás hátránya, hogy azzal csak 80 centiméter széles méterárut tudunk mintázni bordűr nélkül, előnye viszont az, hogy a perrotin-gép óránként száz méter anyagot megmintáz, ami kézi eljárással egy napig is eltartana. Ez a szerkezet egyszerre két mintát is tud nyomni. Sehol nincs benne golyóscsapágy, csak egymáson csúszó és forgó alkatrészekből áll, ezért folyamatosan olajozni kell, nehogy elkopjon” – mondja Bakos Zoltán iparművész.

Indigó festőkád (kipa)

Amint a nyomott vászon teljesen megszáradt, készen áll az indigófestésre, azaz mehet a 2,5-3 méter mély festőkádba, a kipába. A kelmékhez használt sűrítményt a festés előtti napon felkeverik, mivel a festék színéből és erezetéből látják, hogy megfelelő állagú-e a színanyag. A szakember szerint minél élénkebb zöldessárgás a színe, annál szebb lesz a végeredmény.


Kipa feletti ráf a festendő anyag feltűzéséhez

„A vásznat negyed órán át áztatjuk a kipában, majd tizenöt percig a levegőn oxidálódik. Ez a fél óra egy zug (ejtsd: cug), amit annyiszor (12-14 alkalommal) ismétlünk meg, amíg el nem érjük a kívánt színárnyalatot. A tömény festékanyag többek között az indigócserjéből kinyert indigóporból, vasgálicból, oltott mészből és vízből áll. Színe sárgászöld, de amint levegőt kap, szinte azonnal megkékül. Ebből a törzsoldatból egy festésre 3-4 kis merítővel teszünk a kádba, ami elég 25-30 méter anyag színezéséhez. A festés és szárítás után enyhe savas vízben átmossuk a kelmét, hogy leoldódjon róla a nyomópép és előtűnjön a fehér mintázat, majd tiszta vízben kiöblítjük.”

De ezzel még mindig nincs vége a munkának; az utolsó fázis a mángorlás vagy kalanderezés.


Haspli (pámoló), azaz feltekercselő asztal

„A haspli egy két hengerből álló asztal, amelyre gyűrődésmentesen pámoljuk, azaz feltekerjük a kelmét, majd a helyben készült öreg mángorló alá helyezzük azt. A nagy súly hatására nemcsak sima, hanem fényes és keményebb is lesz az anyag. Régen egy körbe-körbe sétáló ló mozgatta ide-oda a több tonnás mángorlót, amit a hoppstanglival, vagyis az irányítórúddal kezelnek. A lóerőt aztán felváltotta a villanymotor és ma már csak néhány száz kilogramm nehezedik a hengerekre egészen addig, amíg a mángorló vége felemelkedik, azaz hoppon áll. A ’70-es években egy ócskavas telepen jutott hozzá a Skorutyák család ahhoz a kalanderhez (fém vasalógép), amit ma már a mángorló helyett, szintén a kelme simítására, fényesítésére használunk” – magyarázza az iparművész.

Kalander (vasalógép)

A bácsalmási kékfestő műhelyhez tartozik egy kiállító terem is, ahol a falakat díszítő régi fényképek, bekeretezett díjak és elismerések, vitrinbe zárt különleges ruhaköltemények, megsárgult könyvekben lévő kézírások, a kiadásokról és bevételekről készített könyvelések, leltárak, különböző receptek és mintakollekciók mesélnek a ritka mesterség és a kékfestő dinasztia történetéről.

Bácsalmástól Új-Zélandig
A Felvidékről Délvidékre telepített Skorutyák család 1879-ben vásárolta meg azt a lakóházat, ahol a festőműhely kialakításától kezdve négy generáción át szállt apáról fiúra a tudás és a mesterség értékes munkaeszközei. Bár a kékfestő família ötödik generációjának tagja a kisiparos szakma helyett villamosmérnöknek tanult, ennek ellenére a családi hagyományoktól nem szakadt el véglegesen; az utókor számára az általa nemrégiben felújíttatott, új arculatot kapott műhely és múzeum őrzi a kékfestő mesterség és a Skorutyák család múltját.

„1939-ben jelentős anyagi kár érte a famíliát, ugyanis a szabadkéményes, nádtetős ház és a műhely egy része is leégett. Később néhai férjem felmenői eladták a telkeiket és felhagytak a gazdálkodással, hogy kizárólag a kékfestésnek szentelhessék életüket” – meséli az özvegy Skorutyákné Lénárt Edit, aki a mai napig ebben a nagy múltú családi házban él. A Skorutyák-dinasztia minden egyes generációja a korszak és a maga igényeinek megfelelően fejlesztett és hozzátett valamit a bácsalmási kékfestő műhelyhez, hogy megkönnyítse saját munkáját.

A műhely

„Rengeteg változáson, fejlődésen ment keresztül a műhely az évtizedek során. Férjem nagyapja, idősebb Skorutyák Géza 1940-ben az addig lóerő által hajtott mángorlót villamosította. A perrotin mintázó gépet apósom, a kalandert pedig a ’70-es években férjem egy ócskavas telepről vásárolta fel és helyezte üzembe. Mivel János nagy gondot fordított a reklámozásra, nevének híre eljutott a határon túlra, így az évtizedek alatt több európai országban is tarthatott bemutatót és nagyvárosokban nyíltak kiállításai, de Japánig, Ausztráliáig és Új-Zélandig is eljutottak a termékei” – fűzi hozzá Skorutyákné Lénárt Edit.

A kékfestő dinasztia utolsó tagjának halála után az örökös, ifjabb Skorutyák János nemcsak a gépeket és az eszközöket, hanem az egész műhelyt felújította, így a Skorutyák-felmenőkhöz méltó módon folytatódhat a munka Bácsalmáson.

A fotók: Bácsalmási Kékfestő Műhely szívességéből

Hozzászólások

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket