Művészet és etnográfia
A 15. századtól kezdve a Nyugat-Európából indult felfedezőutak során az egzotikus kultúrákkal való találkozás fokozatosan alakította az európai ember világképét.
Az egzotikus tárgyak a 19. század végéig leginkább, mint etnográfiai emlékek szerepeltek a Nyugat gyűjteményeiben, a törzsi művészet tárgyait az avantgárd és a modernizmus emelte be elsőként a művészeti diskurzusba. A tárgyak egyszerű formálása, a geometrikus díszítés, a primitív mintázás és kifinomult formarend harmóniája óriási hatást gyakorolt a 20. század új utakat kereső modern művészetére, legyen szó festészetről, szobrászatról, vagy grafikáról. Picasso 1907-ben készült festménye, a hagyományosan a kubizmus első művének tekintett Avignoni kisasszonyok, már feltűnő módon magán viseli az újonnan felfedezett távoli művészeti világnak a nyomait.
De vajon művészetnek látja-e mindezt az etnográfus, a kutató, aki ismeri e tárgyaknak a törzsi kultúrában betöltött funkcióját? Művészetet lát-e benne a mai néző vagy érdekes etnográfiai tárgyat, egy alig ismert távoli világnak a tárgyi emlékét?
Ezekből az alapkérdésekből indul ki A Néprajzi Múzeummal együttműködésben megvalósult, Perspektívák – művészet és etnográfia című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2016. október elejéig látható Perspektívák – művészet és etnográfia című kiállítás.
További információ: Magyar Nemzeti Galéria