A pünkösdi királynak jó futónak és jó ivónak is kellett lenni

Pünkösdi király választása Ópusztaszeren 2015-ben.
Fotó: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Facebook

A szentlélek eljövetelének ünnepéhez megannyi népszokás kapcsolódik. A középkortól Európa-szerte elterjedt a pünkösdi király választása. Magyarországon már a 16. században ismert volt a pünkösdi királyság rövid ideig tartó, mulandó voltára utaló szólás is.

Jókai Mór: Egy magyar nábob című művében olvashatunk a szokásról, melynek célja az ősi szokás megőrzése, de méginkább a lónemesítés előmozdítása: „Jól tudom én azt, hogy ez nem a város pénzéből telik, hanem, hogy nagyságos Kárpáthy János úr édesatyja, akinek az érdemes orcája most is ott függ a falon la, hagyott egy summa pénzt a községnek azon célból, hogy egyrészint imez ősi szokás fenntartassék, másrészt pedig, hogy a lónemesítés előmozdíttassék, minélfogvást minden pünkösd harmadik ünnepén összegyűlnek a lovas legények a környékből, s versenyt futtatnak egymással; azt is tudom, hogy aki ez alkalommal győztes marad, annak a kegyes úr hagyományából szabad ivása van a város minden kocsmájában, annak a lovait minden gazda tartozik őrizni, s akárhova kárba megy, nem szabad megzálogolni, hanem fizeti a kárt, aki rosszul vigyázott rájok. Továbbá szabad bejárása van mindenféle vendégségbe és lakodalomba, és ha egyszer-másszor jókedvéből ki talál rúgni, azért őt testi büntetéssel illetni nem szabad – sem megcsapatván, sem pedig börtönbe záratván.”

Manapság az ünnep alkalmából sok régi pünkösdi népszokás is megelevenedik Ópusztaszeren, Hollókőn és az ország több pontján.