Egyedi szkíta és avar kori leletek Kecskemét környékéről

Az időszámítás előtti 6. századból származó szkíta spirálcsüngőcske: bronz öntvényre jó minőségű aranylemezt kalapáltak.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Wilhelm Gábor, az ásatást vezető régész elmondta, két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik különleges lelet egy, a Krisztus előtti 6. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt aranylemezzel borították. A múzeumnak nincs hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert.

Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az egyméternyi Árpád-kori kemencénél. Kecskemét-Hetényegyháza határában.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI

„Szintén egyedi a 7-8. századi avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Duna-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emléket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémművesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát ritkán találni. Egy összeomlott kemence darabjai, a nagyméretű vasbucák (a vasérc faszenes redukciója során keletkező szivacsos szerkezetű, sok salakzárványt tartalmazó anyag) maradványai és a melléktermékek egyértelmű bizonyítékai a kovácsmesterséget űzők műhelyének” – tájékoztatott a régész, majd hozzátette, hogy még egy 2. század végéről származó szarmata település nyomait is megtalálták. Számos római kerámia, amforák és festett edények darabjaira leltek a múzeum munkatársai. Ezek annak idején mind borral tele érkeztek ide a Fekete-tenger mellől, ez is bizonyítja a korabeli élénk kereskedelmet.

A szakemberek 2016. május második felében befejezik a próbaásatásokat, amennyiben az időjárás nem hátráltatja a munkát. A leletek alapján a korszakok pontos meghatározása a következő lépés, majd megtervezik a teljes feltárás költségét és várható idejét.