Avar korból származó leletek bemutatása
A leletek Szalkszentmárton közelében lévő kavicsbánya bővítésekor kerültek elő egy magányos avar sírból, 2015 novemberében.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI
A tárgyakat megtisztogatták, restaurálták, és a kecskeméti Cifrapalotában zajló Hatalmi központok az Avar Kaganátusban című konferencia keretében mutatták be 2016. május 26-án.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI
A magányos avar sírban nyugvó férfi a korabeli lovas elit tagja lehetett. Ezüstkaréjos arany veretekkel díszített övvel, a rangját jelző egy méter hosszú, ezüstszerelékes kardjával, nyílhegyekkel és egy felkantározott lóval együtt temették el a 7. században.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI
A kaganátus a kelet-ázsiai eredetű avarok európai birodalma volt a 6. század végétől a 9. század elejéig. Korszerű katonai erővel rendelkeztek. Ha a körülmények úgy alakultak, az állattartással foglalkozó közösségek gyorsan át tudtak alakulni hadsereggé. Az avar lovasság páncélinggel, lándzsával, karddal, íjjal volt fölszerelve.
A világ nyolcadik csodájaként említik
A Szentpétervárhoz tartozó Carszkoje Szelóban található Katalin-palota több díszes szobából áll, ezek közül az egyik legismertebb a Borostyánterem.
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
