Lívia, Lídia, Eulália2025. február 12., szerda
Kultúra

Fényképészműterem a múltból

2016.07.18.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Volt, amikor még nem egyetlen gombnyomásra készültek a fényképek. A fotográfia korai szakában még igazi mesterség volt a fényképészet.

Fridrich János fényírdája a korabeli és a mai Szentes központjában van. Az akkori Görög udvart ma Rózsa Gábor térnek hívják. A szentesihez hasonló műteremmúzeum Székelyudvarhelyen van még.

Egy magamfajta ifjonc, aki akár abban a tévhitben élhet, miszerint a fotótörténet első képkockáit filmre rögzítették, igazi meglepetésként szembesül azzal a ténnyel, hogy a fényképezésnek van még egy annál is korábbi időszaka.

Ki gondolta volna, hogy időutazásom egy hétköznapi sétával kezdődik!? Pedig így volt! Szentes főutcáján bandukolva egy érdekes cégérre lettem figyelmes: téglalap alakú, ódon fatábla, rajta cirkalmas betűkel ez állt: „Fridrich János fényírdája”. Nem bírtam ki, közelebb mentem és beléptem az épületbe. Voltaképpen egy fotóműteremre bukkantam. De ez valahogy mégsem olyan volt, amilyeneket eddig láttam: részint, mert világosabbnak tűnt, mint egynémely modern fotóstúdió, és részben azért mert a Fényírdában régies, ám tagadhatatlanul stílusos összhatású berendezési tárgyak fogadtak. Hamar rájöttem, hogy azért gondoltam világosabbnak a fényírdának azt a termét, ahol a felvételek készültek, mert a fejem felett egy méretes tetőablakon áradt be a fény. Ilyet én addig máshol nem is láttam.

Az épület északi oldalán nem csak a falon, hanem a tetőn is van ablak. Így még több természetes fény tud beáramlani a műterembe. Az északi tájolású ablak oka, hogy onnan sosem érkezik erős napfény – a napjárásából adódóan –, tehát a fotók szórt, vagyis árnyékmentes fényben készülhettek.

Lelkesedésem kicsit sem hagyott alább, így hazaérkezvén rögvest kutatni kezdtem a fotográfia korai szakaszát. Elsőként a „fényírás” rejtélyét oldottam fel azzal, hogy utánajártam e kifejezés magyarázatának. Túlzottan nem ért váratlanul, hogy a „fotográfia” szavunk is görög eredetű: photo (fény) graphia (rajz) tagokból tevődött össze.

A világ első fotója Joseph Nicéphore Niepce, (1765-1833) francira vegyész nevéhez fűződik. A feltalálója által csak heliográfiának nevezett eljárás nem állt másból, mint fényre keményedő, úgynevezett júdeai aszfalt megvilágításából, amihez a Nap szolgált fényforrásul. Niepce a szobája ablakából elé táruló látványt rögzítette – szakemberek szerint mintegy nyolc óra alatt. Bár az alkotó sikerrel oldotta meg, a művészetben akkorra már évszázadok óta fennálló problémát, vagyis a camera obscura (lyukkamera) képének fényérzékeny anyagon való rögzítését, ám a feltaláló első műve olyan rossz minőségű lett, hogy még az adott kor elvárásainak sem felet meg. Áll Kolta Magdolna és Tőry Klára: A fotográfia története című könyvében.

Fridrich János (1874-1959) legkisebb leányának, Tokácsliné Fridrich Idának és Rózsa Gábor mérnök-muzeológusnak, a „Fridrich album” című művéből kiderül, hogyan festett Szentes 1893-ban, amikor a fotográfus Edelényből megérkezett a településre: „A mai Apponyi tér (akkoriban állatvásártér) egy süppedő sártenger volt. Aki a vasútállomásról a főutca felé indult meg gyalog, annak fa palincsokon kellett egyensúlyoznia” – írja Fridrich Ida. (A palincs szó itt pallót, gerendát jelöl.) Nem igazán tett jó benyomást Fridrich Jánosra az akkori Szentes, mert a fotográfus „megrettent, megfordult, és szépen visszaballagott az állomásra. Mikor megtudta, hogy csak másnap indul Szolnok felé vonat, mégis csak megkereste a meghirdetett segédi helyet” – Hertzl (Hegedűs) Vilmos fotográfusnál.

Az akkortájt szokásos, körülbelül fél perces, expozíciós idő miatt csak ilyen fejtámaszokkal lehetett bemozdulásmentesen kibírniuk a modelleknek, különösképpen igaz ez a gyerekekre. Az expozíciós idő az, ami alatt a fény kölcsönhatásba lép (jelen esetben) a vegyszerekkel, melyek hatására az üveglenyomaton megmarad a valóság lenyomata. Ha netán megmozdult a modell, akkor életlen lett a róla készülő kép.

Hertzl halála miatt Fridrich János előbb mint „Hegedűs utódja” dolgozott, majd 1905-ben, hitelből építette fel saját műtermét a Görög udvarban, az akkori (és a mai) Szentes központjában. A műtermen kívül az egyházi hivatal épületei, tanítói, pap- és kántorlakások vették körül az udvarban álló ortodox templomot. Szerencsés helyre települt Fririch a fényírdájával, mert a műterem udvarára gond nélkül befért több hintó is, a komplett fényképezkedő násznéppel együtt.

Hogy milyen volt a 19-20. század fordulóján az emberek kapcsolata a műtermi fotográfiával, arról már Csengel-Plank Ibolya fotótörténészt kérdeztem. „Ekkora már minden honi településen működött 1-2 fényképészműterem. Főként családi és baráti események kapcsán vált általánossá a műtermek felkeresése. De az sem volt ritka, hogy személyes emlékképeket készítettek, vagy éppen utazásaik alkalmával – egyfajta szuvenírnek – kértek magukról portrét a kirándulók. A műtermekben készített felvételeket aztán ereklyeként őrizték tulajdonosaik. Ugyanígy bárki számára elérhetőek, megfizethetőek voltak a tájképeket, híres embereket és épületeket ábrázoló albumok, képes levelezőlapok. A fotográfiának tehát már ekkoriban is megvolt a kultúraközvetítő szerepe.”

A Piti-tanya teljes háznépe és jószágaik láthatóak a képen. A felvételt már akkoriban is színesben csodálhatta meg a szentes-kistőkei tanyanép, mivel a Mester maga festette ki a fényképet.
Forrás: Tokácsliné Fridrich Ida és Rózsa Gábor, Fridrich album múlt-jelen-jövendő című kiadványa.

Itt, a Dél-Alföldön a birtokosok előszeretettel örökíttették meg tanyagazdaságaikat a háznép aprajával-nagyjával, no meg persze állataikkal együtt. Az itteni fényképészidényt a mezőgazdaság határozta meg: a fényírdában igazán nagy forgalom Szent Mihály napja (szeptember 29.) után volt, a kukoricatörést követő lakodalmak idején, és természetesen a karácsonyi időszakban, amikor egybegyűlt a rokonság: ilyenkor készültek a közös, nagy csoportképek. Szilvesztertől húsvétig alig-alig tértek be Fridrichez. A fényíró leányának visszaemlékezéséből tudtam meg, hogy ilyenkor sem tétlenkedett a fotográfus: velocipédjével és utazó fényképezőgépével (ami egy 50x30x50 cm-es fadobozban fért el) bejárta Szentest és környékét, miközben saját örömére fotografált. Témául úgy az áradó Tisza, mint a naplementék, vagy a környék 24 szélmalma szolgált, de a fényképész szívesen örökítette meg korának jellegzetes embereit, Szentes épületeit, és eseményeit egyaránt.

A sötétkamrában (laboratóriumban) vegyszerekkel dolgozták ki az elkészült képeket – még az analóg (filmes) korszakban is. A különbség pusztán csak a felhasznált vegyianyagok és az előhívási módszerek között van, de mindkét korszakban a fizika (fény) és a kémia (fényre érzékeny anyagok) fúziójából jöttek létre a fényképek. A digitális fotózásban a képérzékelő szenzorra vetülő fénynyalábot elektromos impulzusokká alakítja át a fényképezőgép belső processzora.

Mégis, hogyan teltek a dolgos hétköznapok a Fridrich-féle műteremben? Fridrich Ida visszaemlékezéseinek köszönhetően erről is maradtak írások. „A nyitva tartás előtt, sokszor még hajnalban készültek a negatív és pozitív hívók vegyszerei is. A vegyi anyagok pontos mérése, megfelelő sorrendű, idejű és hőmérsékletű feloldása is több órás, felelősségteljes munka volt.” Idekívánkozik némi magyarázat a pozitív/negatív hívókról: „a fényképezés során a valós látvánnyal ellentétes, úgyszólván negatív (vagy látens) kép keletkezett. Ahhoz, hogy a látens kép megjelenjen a hordozófelületen (például üvegen), az úgynevezett negatív hívó vegyszereket használtak, eljárástól függően lehetett ez akár az ezüstnitrát is. A pozitív hívók, adott esetben a metol, azért voltak nélkülözhetetlenek, mert a negatív képet, a napfény segítségével, csak így tudták pozitívvá, vagyis számunkra élvezhetővé „átfordítani” és rögzíteni (fixálni) a fotópapírra” – magyarázta a fotótörténész. A műterem reggel nyolctól 13-ig volt nyitva. A két órás ebédszünetben pedig gyakran az elkészült fotókért érkeztek a megrendelők. A 19-kor zártak, majd „zárás utáni munka volt a kopírozás, szépiázás (barna árnyalatú képek), meg a fényesítés.” A „kopírozás”, azaz a kontakt másolás, pedig gyakorlatilag manuálisan végzett képsokszorozást jelent.

„Érdekes, hogy sosem volt egyértelmű férfi privilégium a fényképezés. Noha a műtermek általában apáról fiúra szálltak, ám a fotográfia hajnalától ismerünk női fényképészeket. Igaz, a hölgyek jellemzően csak a 19. század második felében kapcsolódtak be a munkába. A magyar fotográfusnők közül a miskolci születésű Váncza Emmát (1863-1943) említeném” – árulta el Cs. Plank Ibolya. Egyébiránt Fridrich János inasaként Vánczánál is tevékenykedett.

Fridrichéknél sem korlátozódott a fényképezés egyik nemre sem, sőt, általában a feladatokat is megosztották egymás között. Már kisiskolás koruktól kezdve segítettek a fotográfus lányai a műteremben: eleinte csak azzal, hogy szóval tartották a betérőket, amíg a fényképész a laborban (sötétkamrában) dolgozott; majd a vegyszerek lemosásához használt vizet cserélgették; a kész felvételeket fényesítették, cakkozták; ám kellő rutinnal a hátuk mögött fényképezhettek is. Mi volt a legnehezebb feladat? Ida visszaemlékezéséből ítélve: mozdulatlanul tartani azt a tükröt, amivel a fotók nagyításnál a napfényt tükrözték. „Már nyolc évesen foghattam a kb. 40×50 centiméteres tükröt. Mindig olyan szögben kellett tartani, hogy a visszavert fény pontosan a nagyítós ablakra essen. Az egyik ablakszem helyébe ilyenkor egy óriási kondenzoros lencse került. A megvilágítás ideje 3-5 perctől néha 20 percig is terjedt, a nagyítás mértékétől függően.” Nem kis ügyességet és rutint igényelt a fényérzékeny (negatív) üvegek vágása sem, amit gyémántfejű vágóval, teljes sötétségben kellett csinálni. Rontani nem lehetett, mert drága volt ez a nyersanyag is. A feladatokhoz mindig a lányok életkorának megfelelő mértékű felelősség társult. „A tevékenységgel együtt ízleltük meg a munka örömét már jó korán. Hogy szüleink hogy érték ezt el minálunk? Azt hiszem pusztán csak példamutatással” – vallja Ida.

Az ATI és látogatói című 1908-as felvétele. Az atelier (műterem) szó becézése az „ati”. A kép jobb oldalán, az állványon lévő (kis) kamerát külső helyszínekre, utazásaira, kirándulásaira vitte magával Fridrich János.

Alapfunkcióján túl, a műterem anno Szentes társasági életének egyik központja is volt, legalábbis vasárnaponként. Ezt Rózsa Gábor soraiból tudtam meg: „Az urak ilyenkor inkább csak a műterembe jártak traccsolni. Szerethettek itt időzni, mert az ateliert ATI-nak becézték. 1908. március 13-án, Fridrich egy csoportképet is készített Az ATI és látogatói címmel.” Ezen a tablón csaknem mindenki látható, aki akkoriban számított. Mindössze egyetlen személy maradt le a közös képről: maga a fotográfus. Hiányzásának pontos okát homály fedi. Az azonban teljességgel bizonyos, hogy az illusztris kompániáról készült csoportkép nagyított változata napjainkban a műterem belsejének fő falát ékesíti.

Amikor búcsút intettem, a műterem küszöbén, egy pillanatig még visszanéztem és azon kezdtem morfondírozni: Vajon a digitális fotózásról mi lenne a véleménye magának a Mesternek?

Írta és fényképezte: Sarusi István

Hozzászólások

Harcosok több ezer éves sírjaira bukkantak

Harcosok több ezer éves sírjaira bukkantak

A maradványok a harangedényes kultúrához köthetőek.

Ősi lábnyomokat találtak Pompejinél

Ősi lábnyomokat találtak Pompejinél

A Vezúv már a hírhedt, ókori kitörés előtt is megnehezítette a helyiek életét.

Megtalálták az indoeurópai nyelvek hiányzó láncszemét

Megtalálták az indoeurópai nyelvek hiányzó láncszemét

Magyar szakértők részvételével zajlott átfogó vizsgálat.

Feltárás kezdődik a szegedi Dóm téren

Feltárás kezdődik a szegedi Dóm téren

A téren korábban még nem végeztek átfogó feltárást.

Avar kori családfákat tártak fel

Avar kori családfákat tártak fel

A kutatók két ausztriai lelőhely maradványait elemezték.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket