A középkori leletek a Kreml alól

Fotó: phys.org

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben elrendelte a szovjet időkben a legfelsőbb tanácsnak (parlament) helyet adó, 14. számú épület lebontását. Akkor meg is kezdték a régészek a munkát, és rábukkantak egy temetőre, ahová a középkortól a gazdag moszkvaiakat helyezték végső nyugalomra.

„A Kremlnek számos rejtélye van – magyarázta a Nyikolaj Makarov, a moszkvai Régészeti Intézet igazgatója, miközben a helyszínen végigvezette az AFP tudósítóját. A hatalom székhelyeként a Kreml sokáig zárva volt a régészek előtt. Eddig csak két teljes körű feltárás volt a mostanit is beleértve”.

A bolsevikok hatalomra kerülése után a fővárost Petrográdból (ma Szentpétervár) Moszkvába helyezték át, a Kreml pedig a kormány székhelye lett, így elzárták a nagyközönség elől.

A 14. számú épületet két 14. század végi építmény, a bolsevikok által 1929-ben és 1930-ban lerombolt zárda és a Csudov-kolostor helyén építették fel 1932-ben. „A lebontásnak nemcsak funkcionális, de politikai oka is volt” – mondta Julija Ratomszkaja történész. A szovjet ateista kormányzat, amely az első időben még vállalta, hogy helyreállítja az 1917-es harcokban megrongált épületeket, számos templomot bontott le országszerte.

Puskin: Borisz Godunov című drámájában Pimen, krónikaíró szerzetes a Csudov-kolostorban fejezi be Oroszország történetét.

Fotó: phys.org

A restaurátoroknak még a Csudov-kolostor 16. századi freskóit sem sikerült megmenteniük, amelyeket a lerombolt épület romjai alá ástak el. Vlagyimir Putyin eredeti elképzelése az volt, hogy a parlament épületének lebontása után eredeti formájában helyreállíttatja a zárdát és a kolostort. A szakértők azonban nem támogatják ezt az ötletet.

„Ezeknek a köveknek történelmük van. A zárda és a kolostor hatalmas veszteség, de tévedés lenne azt hinni, hogy életnagyságú másolatokkal pótolhatók – hangsúlyozza Julia Ratomszkaja épülettörténész. Ha egyszer már megtörtént a hiba, nem lehet meg nem történtté tenni”.

A régészek viszont örömmel vették birtokba a területet, ahová az első moszkvaiak már a 12. században betelepültek. „Az eddig napvilágra került 2000 kincs között találtak egy cirill betűs feliratú követ, az eddigi legrégebbit Moszkvában. Találtak egy koromréteget is, amely feltehetően a 13. századból származik, amikor Batu kán tatárjai felgyújtották a várost” – közölte az igazgató.