Korok leletei Gesztről

Geszt egy 800 lelkes Békés megyei község, karnyújtásnyira a román-magyar határtól. Éppen egy tornaterem megépítése előtt végeztek feltárást a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Forster Központ régészei. A topográfiai vizsgálatokból ismert volt a szakemberek előtt, hogy régészeti lelőhely van a tervezett tornaterem alatt, az azonban a kutatókat is meglepte, hogy ennyi koron átívelő leletanyagra bukkantak. Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze hatodmagával vett részt a munkában.

Ez az agyaglelő gödör a rézkor végéről került elő, tehát nagyjából 5000 éves

Az agyaglelő gödörből előkerült, kb. 5000 éves edény.

Mikor kezdődött és meddig tart még az ásatás?
Az ásatás első szakasza, a próbafeltárásokat 2016 augusztusában végezte a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. Ezek során bebizonyosodott, hogy két régészeti lelőhely is van a leendő iskola helyén. Mi október elején kezdtük az ásatást, és az affektív feltárómunka október 20-án befejeződött. Ezután mi a dokumentálással és a bemérésekkel foglalkozunk. Jövő héttől kezdve már a kivitelezőé a terep.

Úgy tudjuk, több korszakból is került elő leletanyag.
Valóban. Annak ellenére, hogy ez egy kis terület, rengeteg korszak emlékei kerültek elő. A kőkortól egészen a középkorig.

A gepida sírok között női és férfi nyughely is van. Erre a bennük található használati tárgyakból lehet következtetni.

Vegyük sorra ezeket! Melyik korból való a legrégebbi lelet?
A legidősebb leletek 8000 évesek, kőkoriak, és az úgynevezett Körös-kultúra népe hagyta ránk ezeket. Például egy agyagnyerő gödröt és egy sírt is találtunk ebből az időszakból, amibe zsugorított temetkezéssel hantolták elhunytjukat az akkor itt élők.

Mit lehet tudni a Körös-kultúra népéről?
Egy balkáni eredetű népcsoportról van szó, akik nem csak a növénytermesztés és állattartás ismereteit hozták magukkal, hanem az edénykészítés mesterségét is megismertették az itt lakókkal. Nyolcezer éve érkeztek ide és mintegy ezer évet éltek errefelé. Hangsúlyozni kell, hogy a Körös-kultúra életének csak egy nagyon pici szeletét tudtuk feltárni. Házakat sem találtunk, így valószínű, hogy a településük központja sem itt volt. Ezt csak akkor tudnánk kideríteni, ha a jelenlegi ásatási terület környékét is feltárnánk.

Egy gepida női sírból előkerült, agancsból faragott fésű.

Egy férfi sírból előkerült kés, szintén a gepidák idejéből.

Melyik volt a következő kor, ahonnan leletre bukkantak?
A rézkor végéről, 5000 évvel ezelőttről találtunk szintén egy agyagnyerő gödröt, amit aztán szeméttel töltöttek fel, miután már nem használták. Ezek között van állatcsont és edénytörmelék, amiből remélhetőleg egynéhány szép edényt fog összeállítani a restaurátor.

Ezután mi következett?
Találtunk még egy vaskori kutat (Krisztus előtti 6-7. századból), amit a talajvízviszonyok miatt, és munkabiztonsági szempontokból sem tudtunk teljesen feltárni. A gepidák korából, azaz a kora középkorból származó sírok közül, szerencsétlenségünkre, egy kivételével mindet kirabolták. Ezekből edények, egy bronzból készült szőrcsipesz, illetve egy agancsból faragott fésű került elő. Ez azért is érdekes, mert 2011 óta nem ástunk gepida leleteket. Jóformán alig van gyűjteményünkben gepidáktól származó tárgy. Róluk annyit érdemes tudni, hogy a hunok után, az avarok előtt ők voltak a Kárpát-medence keleti felének az urai. A 16. századi emlékeket, gabonatárló gödröket, sekély árkokat említeném, amit vagy vízvetésre, vagy telekhatár-jelölésre szolgáltak. Van leletünk a 17-18. századból is, és mivel az ásatás előtt bontottak le ezen a telken egy épületet, így annak a „hagyatékát” is megtaláltuk, de természetesen, azokat nem tártuk fel.

Mennyire számít eredményesnek az az ásatás?
Számunkra is kellemes meglepetés, hogy ennyi mindent találtunk ezekből a korokból, így érdekes lehet mindezeket összevetni a közelben és messzebb talált, hasonló időszakból származó tárgyakkal. Kijelenthető, hogy összességében nagyon érdekes leletanyag került itt elő.

Mikor láthatja a publikum ezeket a tárgyakat?
A nagyközönség egy része már látta ezeket a tárgyakat – célzok itt a geszti iskolásokra, óvodásokra, akik többször is kijöttek meglátogatni az ásatást. Egyelőre még meg kell vizsgálni, hogy mi az, ami bemutatható, majd ezeket akár egy kisebb kiállítás alkalmával látogatók elé lehetne tárni. Ennek részletei azonban még igencsak képlékenyek.

Írta és fényképezte: Sarusi István