Fogas kérdések

Fotó: Adobe Stock

Lyukas dió, mogyoró, összerágott ruhaneműk – ezek a jelek (is) mutatják: egér költözött a házba. Ám a kártevő rágcsáló évszázadokon át mágikus „üzletféllé” vált, méghozzá fogváltás idején.

A néprajzkutatók feljegyzései szerint a cserét Magyarországon nem bízták a véletlenre: a tejfogat, egyes területeken az öregkorban kihullott csontfogat is, az egérlyukba vagy a sutba hajították. A rítus mára feledésbe merült, csak az állatot szólító rigmus maradt fenn:

Egér, egér, kisegér, van-e fogad hófehér
adok neked csontfogat
adjál nekem vasfogat.

A szertartás alapja az úgynevezett átviteli mágia, amely szerint az egykor kapcsolatban álló dolgok szétválásuk után is hatnak egymásra. (Ugyancsak az átviteli mágián alapul az a régi, nagyrészt feledésbe merült angol szokás, miszerint a kihullott tejfogat a tűzbe vetették, nehogy ártó hatalmak kezébe kerüljön.) Bár a magyar népszokás lassan feledésbe merül, és inkább a fogtündért várják a gyerekek, a spanyol ajkú államokban továbbra is egér „felelős” a fogváltásért. A spanyol Luís Coloma 1894-ben Mária Krisztina Dezideráta főhercegnő, a későbbi XIII. Alfonz király édesanyja felkérésére alkotta meg Ratoncito Perez (Perez kisegér) alakját, aki a fogtündérhez hasonlóan ajándékot hagy a párna alatt a fogért cserébe.