Új utak a Trianon-kutatásban

Katonák az első világháborúban
Fotó: Fortepan

Néhány a kérdések közül: Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni?

Az Ablonczy Balázs vezetésével 2016 nyarán indult munkacsoport célja, monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar közvélemény és a tudományos közösség jobban megismerje a békeszerződés pontos körülményeit.
A tervek szerint az eddig ismeretlen, a béke-előkészítést és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratok közül készül jó néhányat publikálni a kutatócsoport, első helyen a magyar békedelegáció naplóját Zeidler Miklós szerkesztésében, de tervezi amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok közlését is.

A kutatási program második része a magyar társadalom és az összeomlás kapcsolatát vizsgálja, benne foglalkozik a hadsereg szerepével. Az első világháborút követő katonai összeomlás és a hadsereg leszerelése talán az egyik legtöbbet vitatott kérdés a trianoni döntést közvetlenül megelőző időszak történetével kapcsolatban. A június 4-i évforduló közeledtével minden évben mind a történészszakmát, mind a közvéleményt igen élénken foglalkoztatja a kérdés: milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásához 1918 őszén, és egyáltalán lehetséges lett volna-e fegyverrel megakadályozni a történelmi Magyarország egy részének vagy akár egészének elvesztését. A kutatók foglalkoznak a menekültkérdéssel, a közellátás elhanyagolt, ám stratégiai problémáival. E rész foglalja magában az impériumváltások helyi vizsgálatát is.

A kutatók vizsgálják a békeszerződés földrajzi aspektusait is. Feldolgozzák majd a legismertebb földrajzi termék, a Carte rouge keletkezéstörténetét, háttérüzenetét. Az ún. „vörös térkép” Magyarország etnikai viszonyait mutatta be, ahol a magyarság vörös színnel volt jelölve. Szeretnék bemutatni azt is, hogy a különböző országokban a szakmai közönség hogyan fogadta a térképet. Munkájukban a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokkal, illetve az 1918 és 1924 között született számos közép- és kelet-európai átmeneti állam létrejöttével is foglalkoznak.

Végül a kutatás kitér Trianon emlékezetére (emlékművek, történetírás, irodalom) és a magyar társadalom kapcsolataira.

Forrás: mta.hu