Mit is rejt egy régészeti raktár?

Bizánci pénzérméket mutat egy régész az Izraeli Antikvitások Hivatalának nemzeti kincseket őrző tanulmányi raktárában, a Jeruzsálemtől mintegy 30 kilométerre, nyugatra fekvő Bét Semes városban, 2017. március 19-én.
Fotó: MTI/EPA/Jim Hollander

Az ókori leleteket tároló intézmény először nyílt meg a sajtó munkatársai számára. Az IAA barlangszerű raktárában egy ősi, kőből készült temetkezési láda (sírokból származó csontok gyűjtőhelye), osszárium Jézus nevet viseli, de nem az újszövetségi Jézusét. Az izraeli régészek szerint ugyanis 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön népszerű volt a Jesua név, és eddig mintegy harminc ilyen nevet viselő osszáriumot találtak.

Az utóbbi években talált tárgyak nagyban segítik Jézus korának megértését és ezekkel lehet rekonstruálni a kor mindennapi életét – mondta Gideon Avni, az IAA régészeti részlegének vezetője.

Izrael a világ egyik legjobban feltárt helye, ahol évente mintegy háromszáz ásatást folytatnak, köztük ötven nemzetközi kutatócsoport, például amerikai és japán is dolgozik. Minden évben mintegy negyvenezer tárgyat ásnak ki a földből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúskodik. A történészek ma már tudják, hogy mennyi ideig tartott az utazás az egyes városok és falvak között, ahol Jézus prédikált, és milyenek voltak akkoriban azok a helyek.

Pontosan meg tudják határozni az ország akkori állapotát, az IAA raktárában például megtalálhatók az akkoriban széles körben használt mészkő csészék és tálak. A használati tárgyak mellett találtak egy olyan osszáriumot is, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejtett a hozzá szögelt famaradványokkal együtt. Eddig ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy zsidó szokás szerint temették el a római keresztre feszítés egyik áldozatát, ugyanis a zsidók abban az időben a halottakat sziklasírokba helyezték, majd később csontjaikat kőből készült osszáriumokba tették. Ez a lelet nagyban segített megérteni a keresztre feszítés módját: eszerint az elítéltek mindkét lábát a kereszt oldalához szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tettek, ami nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal.

Avni szerint Jézus létezését nem cáfolja, hogy nem találtak fizikai bizonyítékot rá, mert abban az időben egymillió ember élt a Szentföldön. Jisca Harani kereszténységet kutató tudós szerint az uralkodók és hadvezérek vésették kőbe emléküket, miközben Jézusnak a szavai maradtak fenn.