Nőké az elsőbbség

A kutatások szerint Európában és az Egyesült Államokban érzékelhető különbség a nemek között: a nők körében gyakoribb a környezettudatos viselkedés, komolyabban veszik a környezetvédelmet, és jobban aggódnak a káros környezeti hatások miatt.

Mint két amerikai kutató, Chenyang Xiao és Aaron M. McCright tanulmánya megállapította, ennek oka az eltérő szocializációs mintákban rejlik. A nyugati kultúrákban a fiúkat a társadalom versengésre, önállóságra, kockázatvállalásra ösztönzi, hogy majdan felnőttként betölthessék a családfői, családfenntartói szerepet. Ezzel szemben a lányoknál az együttműködő, kockázatkerülő viselkedésminták kialakítása-megerősítése a cél, hiszen a hagyományok szerint felnőttként ők fognak gondoskodni egyebek között családtagjaik táplálkozásáról és egészségéről is.

A szakemberek szerint az eltérő szociális szerepek eleve meghatározhatják, hogyan viszonyul valaki a környezeti kockázatokhoz. Például a lakóhelyéhez közeli, egészségügyi szempontból ártalmasnak ítélhető üzem létesítését kimutathatóan nagyobb eséllyel ellenzi egy nő, mint egy férfi, és az is valószínűbb, hogy fellép ellene.

Jóllehet a környezettudatos gondolkodást és a globális problémák iránti elkötelezettséget számos egyéb tényező is befolyásolja (iskolázottság, társadalmi státusz, az állami intézményrendszerbe vetett bizalom, illetve politikai értékválasztás), a tanulmány úgy találta, ezek nem módosítják lényegesen a férfi-női viselkedést.

A nemi különbségek a közügyekre is hatással vannak. A Göteborgi Egyetem (szintén McCright vezetésével végzett) kutatása szerint Svédországban, ahol az európai uniós országok között a legmagasabb az államigazgatásban dolgozó választott képviselőnők aránya, a női politikusok érzékenyebben viszonyulnak a környezetvédelmi kérdésekhez. Ez a parlamenti képviselőkre nem érvényes, ott ugyanis a pártfegyelem már felülírhatja az egyéni szándékokat.