Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé2020. október 28., szerda
Kultúra

Bolognai városnézés izgalmas eseménnyel és spagettivel

2017.06.14.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

Bologna híres bazilikájának egyik festménye Mohamed prófétát ábrázolja. Iszlám terroristák már kétszer meg akarták semmisíteni a képpel együtt a templomot is - a mostani eset békésen végződött.

Bologna főterén, a 15. században piacként használt Piazza Maggiorén ülök éppen. A kora délutáni nap erősen tűz a kedvelt találkozóhelyre, így a legtöbb látogató már behúzódott az árnyékba a nyári kánikula elől, csak egy csapat apáca szaporázza lépteit a városházáról kilépve.

Utcazenészek dobszója hallatszik valahonnan a távolból, amikor a lusta csendben hirtelen nyüzsgölődés támad. A velem szemközti San Petronio bazilikánál, a világ 15. legnagyobb templománál kommandós autók bukkannak elő a semmiből, a benne ülő katonák pillanatok alatt evakuálják a 25 ezer embert befogadni képes épületet, ami az eredeti tervek alapján még a római Szent Péter bazilikát is felülmúlta volna.

„Valaki gazdátlanul hagyott egy hátizsákot”- szólal meg mellettem a pincér nyugodtan. Észre sem vettem, mikor lépett az asztalomhoz az ebédemmel. „Idén ez már a második- folytatja, majd lesimítja a kockás abroszt, és leteszi elém a tányért. „Tudja, jobb óvatosnak lenni, mert a bazilikát 2002-ben és 2006-ban is fel akartak robbantani a muszlim terroristák. Ahogy mondták, azt a 15. századi iszlámellenes freskót készültek megsemmisíteni, ami Mohamed prófétát ábrázolja a pokolban, amint démonok gyötrik.” 
Szerencsére hamar kiderül, hogy a hátizsákot csak egy figyelmetlen kínai turista hagyta hátra, így a riadalom elmúltával nyugodtan hátradőlök a székemben, és beleszippantok az elém rakott, parmezán sajttal megszórt, még mindig gőzölgő bolognai spagettimbe. Önkéntelenül is elmosolyodom, ahogy arra gondolok, soha életemben nem oktattak még úgy ki, mint akkor, amikor évekkel ezelőtt meg mertem kérdezni egy bolognai szakácsot arról, hogy vajon mitől is olyan híres a városából származó tésztaétel vagy ahogy az olaszok hívják: a spaghetti alla bolognese.

A középkorú séf jól megnézett magának, majd mintha egy 5 éveshez beszélne, önérzetesen ecsetelte, a hiedelemmel ellentétben ennek a fogásnak semmi köze Bolognához, a spagettihez pedig végképp!
Magát a szószt talán senkinek sem kell bemutatni: ebben az észak-itáliai mártásban ördögien van keverve a vöröshagyma, a zsíros marhahús, a panchetta ( olasz hasaalja szalonna) a zeller, a sárgarépa, egy kis fehérbor, na és persze a paradicsom is.

„A Spaghetti alla bolognese sosem létezett”- magyarázta nagy szakértelemmel akkor a szakács. „Maga a ragus alap ugyan a 19. században jelent meg Bolognában, de abban nem volt ám paradicsom. Ráadásul a spagetti egy nápolyi száraztészta, miközben mi, itt, északon mindig is a friss, házi készítésű tagliatellét használtuk, mert a szósz ezen jobban megtapad, mint a csúszós társán. Azt, hogy végül is spagettiként terjedt el a bolognai a világban, a II. világháborúnak köszönhetjük. Az Itáliában  partra szálló amerikai és brit katonák ugyanis olyannyira megkedvelték a nálunk fogyasztott ragus tagliatellét, hogy hazatérve az olasz éttermekben is ezt kezdték el rendelni, csak éppen ott a mártást spagetthivel szolgálták fel. Így történt, hogy az angolszász ízlés szerint fogyasztják ma a bolognait.”

A kiadós ebéd után nyakamba veszem az óvárost, hogy felfedezzem Olaszország 7. legnépesebb települését, ahol már Kr. e. 1000-ben is éltek. Az Emilia Romagna tartomány mai fővárosát az etruszkok alapították Kr. e. 6. században Felsina néven. 400 évvel később ugyanitt Bononiának hívott római kolónia jött létre, mely stratégiai helyzete folytán hamarosan fejlődésnek indult. A várost a bizánciak és a longobárdok után 1506-ban II. Gyula pápa az egyházi államba olvasztotta, csak 1860 óta tartozik az egyesült Itáliához.

Kisétálva a Piazza Maggioréról lekanyarodom a galambokkal tarkított macskaköves utcák egyikére, hogy megkeressem a Szent István Bazilika épületegyüttest, ahol a Poncius Pilátusról elnevezett, 744-ben készített kutat őrzik. A városban sétálva az ember azonnal észreveszi, hogy Bologna épületein minden történelmi és stíluskorszak, a gótikus, a reneszánsz és a barokk is nyomot hagyott, de a nagyszabású főtértől eltekintve az utcákat inkább a visszafogottság és többnyire a kisebb, csinosabb paloták jellemzik.

Vörös város


A művelt Bologna

Bologna, a kövér

A házak téglái közt muskátli virágzik, a rőt vörös cserepeken már tavasz óta megjelentek a madárfészkek, és az egyik nyitott ablakból hegedűszó úszik felém. Felnézek a színes épületekre, és most már megértem, miért hívják Bolognát a vörösnek (la Rossa). De sokan a műveltnek (la Dotta) is becézik, hisz ez ad otthont nem csak a világ egyik legrégebbi egyetemének, amit 1088-ban alapították, de megannyi templomnak, és középkori freskónak is. Aki pedig a gasztronómia miatt érkezik a városba, betérve egy henteshez csak sóhajtani tud, meg áhítattal azt mormolni, hogy Bologna, a kövér (la Grassa), hisz az itt készült kolbászok, a mortadella, a sertéssült, és szarvasgomba messze földön híresek.

Továbbhaladva a Szent Isván komplexum felé a város több mint 35 kilométer hosszú árkádos folyosóinak egyikére lépek, melyet a 15. században építettek egyfajta szükségmegoldásként a lakásínség enyhítésére. Kitekintve a freskókkal díszített kupolák alól, a város szimbólumai, az Asinelli és Garisenda tornyok már messziről látszanak, utam köztük vezet el.

A történészek szerint a 12-13. században még 180, ehhez hasonló „középkori felhőkarcoló” díszítette a várost, de hogy pontosan miért is volt szükség ennyi toronyra, ma is kérdéses. Sokan úgy tartják, az invesztitúra-háborúk idején a tehetős családok ezeket használták támadási és védekezési célokra, míg mások szerint csupán a helyi famíliák gazdagságát szimbolizálták.

Minél magasabbra építtetett valaki, annál vagyonosabbnak számított, arról nem beszélve, hogy a korabeli technikával egy-egy ilyen torony felhúzása akár 3-10 évbe is beletelhetett hatalmas összegeket emésztve fel.

A 13. században aztán rengeteg tornyot lebontottak, néhányuk meg egyszerűen összeomlott, így ma csupán az a 20 maradt meg, melyek átvészeltek tüzeket, háborúkat, villámcsapásokat, hogy később börtönnek, boltnak, vagy lakóháznak használják.

A két legkiemelkedőbb a 97 méter magas Asinelli és a 48 m magas Garisenda, amik a talaj süllyedése miatt jól láthatóan egymás felé dőlnek. Az Asinellibe, ahogy a helyiek mondják, sokszor csapott már a villám, ami kisebb tüzeket, és omlásokat okozott, míg 1824-ben a város vezetése végre villámhárítót telepített a tetejére.

Egy fél órás barangolás után megérkezem a Szent István épületcsoporthoz, amit a helyeik egyszerűen csak Jeruzsálem-negyednek neveznek: a hitbuzgó városi polgárok ugyanis elhatározták, hogy itt, Bolognában teremtik meg a maguk Szentföldjét. Az idők folyamán aztán hét templom épült fel egymás mellett, melyek 1000 éves időszakot ölelnek fel. A mai megmaradt 4 templom közül a legrégebbi, a Santi Vitale e Agricola 4. századi,  míg a legújabb a 13. századból való.

A Szent István épületegyüttes négy templomának egyike

A Szent István épületegyuttes 13. sáazadi kápolnaja

Az épületegyüttest nem egyszerű megtalálni, mert nincs jól jelölve egyik térképen sem, így amikor belépek a hűvös kápolnába, hogy megkeressem Pilátus kútját, alig van ott valaki rajtam kívül.

A nyitott ajtón át vastag nyalábot fest a nap az évszázados kőpadlókra, s bár a szerzetesek minden reggel takarítanak és sepregetnek, finom por üli meg az imaszékeket. Halkan rálépek a napfolyosóra, és letérdelek a több száz éves, kőfalra feszített freskó elé.

A kertben virágzó, öklömnyi hortenziákon méhek keringenek, hangos zümmögésük egészen behallatszik a néma templomba, és egy idő után Pilátus kútjáról teljesen megfelejtkezem. Mint később kiderül, hiába is jöttem volna azért, hogy lássam, egy jó hónapja felújítási munkálatokat kezdtek rajta, le van takarva teljesen.

Mikor már egyre többen és többen érkeznek a templomba, felállok, és megállok a kápolna bejáratában. Egy pillanatig tétován elnézem a hangulatos teret, amire már kipakolták az asztalokat. A vibráló levegőből érzem, hogy csak percek kérdése, és a sziesztából lassan visszatérnek az emberek, majd megkezdődik a pezsgő, kora esti élet.

Bologna még a műemlékekben igencsak bővelkedő Felső-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem őrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

Szerencsére azonban az olaszok nagy része ilyenkor már a tengerparton napozik, a külföldi turisták pedig inkább Toszkánat járják, így zavartalanul vegyülhetek el a labirintusszerű kis utcák régi üzletei, piaci árusai között, ahonnan sajtok, sonkák, fokhagyma és friss kenyér illatát hozza a szél.

Hozzászólások

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

A mai Guatemala területén fekvő Tikal ivóvize rendkívül tiszta volt.

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket