Hippokratész orvosi gyógymódját tartalmazó kéziratra bukkantak
A hatodik században írt orvosi leírásokra bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt, ezek egyik Hippokratész görög orvos receptjének töredéke.
Fotó: english.ahram.org
A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt szöveg egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik gyógymódjának a töredéke, három másik orvosi leírás ismeretlen személytől származik – jelentette be Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.
Az úgynevezett palimpszeszt kódex lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai láthatók – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. A palimszeszt olyan pergamen, amelyről az eredeti írást levakarták, majd új szöveget írtak rá, valószínű takarékossági okok miatt. Az elnevezés a görög palin (újra) és pszaó (levakar) szavakból szóból ered.
A pergamen egy másik rétegén rábukkantak egy másik szövegre is, amely a Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia kéziratát rejti.
A papiruszra írt Codex Sinaiticust, amely tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül Constantin von Tischendorf (1815-1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban (Egyiptom) tüzelésre váró papírok között. A több mint 430 papiruszlapból álló kódexből 43 fóliót odaadtak neki, és ezt II. Frigyes Ágost szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is Codex Friderico-Augustanus címmel. Később Tischendorf újabb lapokat szerzett meg a kolostorból és 1862-ben megjelentette a kódex teljes szövegét. Az első világháború után a British Museum vásárolta meg 1933-ban százezer fontért a kódexet a Szovjetuniótól. 1975-ben egy falomlás során a kolostorban újabb töredékek kerültek elő a kódexből.
Számos palimpszeszt kódex található a Szent Katalin-kolostor könyvtárában, ahol hatezer kéziratot őriznek, amelyekből 600-at arabul, görög, etióp, örmény, kopt és szír nyelven írtak. Ezek történelmi, földrajzi és filozófiai művek, a legrégebbi a 4. században íródott.