Gyere, gyere ki a folyópartra

Brisbane 
Fotó: Adobe Stock

A tenger- vagy a folyóparti városok gyarapodását pedig nagymértékben elősegítette a vízi közlekedés fejlődése. Ám ma már jó néhány nagyváros központjában elvesztették régi szerepüket a folyók: a sokszor elszennyeződött vizüket meredek rakpartok szegélyezik. Azonban világszerte mind több város próbálja újra élővé tenni a központját átszelő vizeket, az eredeti élőhelyeket rekonstruálva, illetve a biodiverzitást részben helyreállítva, ismét kicsalogatni a partra a pihenni vágyó embereket.

Az egyik leghíresebb példa a szöuli Cshonggjecshon. A piszkos, a bűz miatt 1958-ban befedett kis folyót a 21. században szabadították ki betonbörtönéből, partjain parkokat létesítettek. A több francia városnak mintául szolgáló Lyon elköltöztette a Rhône partján húzódó lekövezett parkolókat, és a környék új képét a lakossággal konzultálva alakította ki. A nemrég befejeződött projekt eredményeként a vadvirágos partokon kerékpárút fut, a kikapcsolódni vágyókat a fák alatt nyugágyak várják.

A természetes vizeknek a városokban betöltött új szerepére, a partjukon kialakított természetközeli pihenőparkokra Madridtól Los Angelesen át Brisbane-ig számos előremutató példát találni. Ezek az európai összehasonlításban a zöldterületben igen szegény Budapestnek is tanulságosak lehetnek, akár a lekövezett Duna-partok, akár a Rákos- patak évtizedek óta esedékes – és késlekedő – revitalizációja tervezésekor.