Egérmaradványokból derült ki, mivel foglalkoztak őseink
A kutatók egérmaradványokat vizsgálva jöttek rá, hogy eleink jó ideig váltogatták életmódjukat.
Őseink úgy tízezer éve telepedtek le és kezdtek földet művelni, ám vadászó-gyűjtögető életmódjukhoz még vissza-visszatértek az idők során. A kutatók egérmaradványokat vizsgálva jöttek rá, hogy eleink jó ideig váltogatták a kétféle életmódot. Kiderült ugyanis, hogy a közel-keleti Natúf-kultúra egyes korszakaiban többször is megváltozik az emberi eredetű leletanyag közelében talált egércsontleletek fajösszetétele.
Amikor több volt környezetében a házi egér, a letelepedett ember valószínűleg földet művelt és gabonát raktározott; azokban az időkben, amikor vadon élő makedón egérből volt több a leletanyagban, egy időre alighanem visszatértünk a vadászathoz és a gyűjtögetéshez.
Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek
A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.
Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását
Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.
Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek
A megváltozott tudatállapotot szándékosan idézhették elő, hogy segítse a különleges rajzok létrehozását.
Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa
Az ingyenes platformon megnézhetjük, hogy hogyan nézett ki Baalbek időszámítás szerint 215-ben.
Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja
Peder Winstrup püspök 1679-ben hunyt el, holtteste a 17. század egyik legjobb állapotban konzerválódott emberi maradványa. A főpap nyughelye ugyanakkor nem csak emiatt érdekes.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
