Egérmaradványokból derült ki, mivel foglalkoztak őseink
A kutatók egérmaradványokat vizsgálva jöttek rá, hogy eleink jó ideig váltogatták életmódjukat.
Őseink úgy tízezer éve telepedtek le és kezdtek földet művelni, ám vadászó-gyűjtögető életmódjukhoz még vissza-visszatértek az idők során. A kutatók egérmaradványokat vizsgálva jöttek rá, hogy eleink jó ideig váltogatták a kétféle életmódot. Kiderült ugyanis, hogy a közel-keleti Natúf-kultúra egyes korszakaiban többször is megváltozik az emberi eredetű leletanyag közelében talált egércsontleletek fajösszetétele.
Amikor több volt környezetében a házi egér, a letelepedett ember valószínűleg földet művelt és gabonát raktározott; azokban az időkben, amikor vadon élő makedón egérből volt több a leletanyagban, egy időre alighanem visszatértünk a vadászathoz és a gyűjtögetéshez.
Egy vaskori törzsfőnök kincsére bukkanhattak
A leletegyüttes gazdagsága arról árulkodik, hogy egy előkelő személytől származik.
Keresztes katonák sírjaira bukkantak
A harcosok egy 1253-as támadásban eshettek el.
Gyermekek hozhatták létre a legkorábbi ismert műalkotásokat
A jégkori tenyér- és lábnyomok kreatív viselkedésről árulkodnak.
A restaurálás után megnyílt Dzsószer fáraó sírja
Másfél évtizedig tartó restaurálás után újra megnyitották a látogatók előtt Szakkarában a lépcsős piramisáról híres Dzsószer fáraó úgynevezett Déli sírját.
A ruhakészítés legkorábbi bizonyítékait azonosították
A Marokkóban felfedezett tárgyak 120-90 ezer évesek, és ruhakészítő felszerelések lehetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
