Európai döntéshozók előtt egy száz éve vitatott módszer

Fotó: Profimedia

Ezt követően az Európai Parlament (EP) 2018 februárjában kezdeményezte az óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát és felkérte az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról szóló irányelvről, és szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára. Indoklásuk szerint, az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy nagy tömegek fejezik ki aggodalmukat egészségi okokra hivatkozva az évente kétszer, márciusban és októberben esedékes óraátállítás miatt. Ezzel szemben vizsgálatok azt is megállapították, hogy elhanyagolható az ennek kapcsán elért energiamegtakarítás.

A bizottság tájékoztatás szerint a 2001-ben hatályba lépett jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv harmonizált időpontot ír elő a nyári időszámítás kezdetét és végét illetően az egész unióra vonatkozóan azzal a céllal, hogy segítse a belső piac hatékony működését. Mint közölték, az Európai Bizottság 2018. január végén döntött arról, hogy információkat gyűjt, mi indokolhatja a nyári és a téli időszámításra vonatkozó irányelv módosítását.

Az Európai Bizottság 2018. július elején arra kérte az uniós polgárokat, döntéshozókat, érintett hatóságokat és gazdasági szakembereket, hogy online kérdőív kitöltésével mondjanak véleményt, sorakoztassanak fel szakmai érveket, valamint számoljanak be az óraátállás közlekedésre, energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A cél annak megállapítása, hogy szükséges-e foglalkozni ezzel a kérdéssel, vagy sem.

„A tagállamokból több mint 4,6 millió ember nyilvánította ki véleményét, a nyilvános konzultáció lezárását követően az Európai Bizottság megkezdi a kérdőívek feldolgozását és annak eredményéről jelentést tesz közzé 2018 őszén” – mondta Christian Spahr az Európai Bizottság szóvivője.

„Ha az uniós tagállamok nem hoznának egységes döntést az óraállítás ügyében, az gazdaságilag problémás lenne. Nagyon sok multinacionális vállalat működik Európában, amelyek összedolgoznak, és az eltérő időszámítás nehezítené a közös munkájukat” – mondta Regős Gábor közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa az M1 műsorában.

Így kezdődött

Az óraátállítás ötletét Benjamin Franklin amerikai feltaláló, demokratikus politikus, akkori párizsi nagykövet vetette föl először a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében, 1784-ben. Azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanebben az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország. A cél az volt, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.
A mezőgazdasági szektor nyomására a két háború között számos európai és észak-amerikai ország elutasította a nyári időszámítás bevezetését, majd az 1970-es években, a kőolajválság idején ismét bevezették. Ebben az időszakban az elektromos energiát többnyire fűtőolajból állították elő.

1998 óta a nyári – március utolsó vasárnapja – és a téli időszámítás – október utolsó vasárnapja – kezdetét összehangolták az Európai Unión belül.

Más országok is alkalmazzák a nyári időszámítást: Kanada, az Egyesült Államok (néhány tagállam kivételével), valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba.
Afrikában, Marokkó kivételével ismeretlen az óraátállítás, ahogy Ázsiában is. Japánban az amerikai megszállók 1948-ban bevezették, de a szuverenitását visszanyert ország 1952-ben megszüntette. Kínában 1986-ban tettek kísérletet az óraátállításra, ám ez nem volt meggyőző, így 1991 óta ismét egy időszámítás van az országban.

Érvek az óraátállítás ellen

Az évek során számos mozgalom alakult világszerte, hogy bírálják az óraátállítás kedvezőtlen hatásait. Többek között azzal érvelnek, hogy az új technológiának köszönhetően alaposan csökkent az energiamegtakarítás mértéke. Rámutatnak az egészségre gyakorolt negatív hatásra is: gyerekeknél és időseknél megzavarja a biológiai ritmust.

A Magyar Alvás Szövetség közleményben hangsúlyozza, az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának (cirkadián ritmus) mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy a szervezet idővel alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz.
A nyári időszámítás bevezetése az eredeti, és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, azt jelentené, hogy például decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne.
Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg.
Oroszországban Dmitrij Medvegyev elnök 2011-ben úgy döntött, hogy megvédik az oroszokat az óraátállítás káros hatásaitól, és a GMT+4 óra moszkvai idő szerint állandósította a nyári időszámítást. Az orosz téli éjszakában munkába járni kényszerülő lakosság tiltakozásának hatására az intézkedést visszavonták, és a kormány úgy döntött, hogy végleg visszatér a téli időszámításhoz.

Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója arról beszélt, hogy az óraátállítás sok ember számára komoly problémát okoz, mivel az időjárásra érzékenyek (a magyarok 78 százaléka) ehhez nehezen alkalmazkodnak.

Az óraátállítás eltörlését az Európai Bizottság kezdeményezte, mivel a közvélemény-kutatásban megkérdezettek 80 százaléka a megszüntetése mellett foglalt állást. A változtatást a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjen.