Vízkereszt – Jézus megjelenésének ünnepe

A görög szó, epiphaneia (epifánia) jelentése: megnyilvánulás. Ekkor emlékeztek meg arról, hogy Jézus Krisztus először mutatkozott meg a pogányoknak, akiket a három királyok képviseltek, továbbá ezen a napok keresztelkedett meg a Jordán vizében, és ekkor ünneplik Jézus első csodatételét is.

Mivel, az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték. Az első századokban a kereszténység az epifánia, azaz a vízkereszt napján (január 6.) ünnepelte az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát.
A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el ettől a dátumtól, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztények liturgikus könyveiben szintén december 25. a dátum, de a régi Júlián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított 13 napos késése miatt január 7-re esik.)

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként – írja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata. Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett.

Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis angol szerzetes már nevüket is leírja: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint Jézust a Jordán folyóban megkeresztelte Keresztelő Szent János, és ekkor a Szentlélek galamb képében alászállt rá. Jézus ettől kezdve tanított.

Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele a kánai menyegzőn. Anyja, Mária kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét.

A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából eredhet a magyar vízkereszt elnevezés is. Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 23 feliratot.