2000 éve kaktusztüskével tetováltak Észak-Amerikában
A tetoválás ősi módszer a test dekorálására, Ötzi is viselt tetoválásokat, de szibériai leleteken is akad példa e díszítőművészetre, sőt, nemrégiben egy régóta múzeumban pihenő egyiptomi múmián is felfedezték a nyomait. Számos funkciója volt, s a természeti népek körében még van ma is, rangot, családi állapotot, csoporthoz tartozást fejezhet ki.
Az amerikai őslakosság körében az első európaiak érkezése előtti időkből nem sok információnk van a tetoválásról, azonban egy Utah állam déli részén lévő lelőhelyről előkerült, i.sz. 79-130 körül készült szerszám segíthet megérteni a múltat. A kutatásról a Journal of Archaeological Science: Reports február 28-án számolt be.
A leletet még 1972-ben találták meg, azonban akkor nem derült ki, mire szolgált a fügekaktusz tüskékből és szömörceág nyélből, jukka rostos levelével összefogott eszköz, amelyet most az egykori ásatások raktározott anyagának rendezése közben fedeztek fel újra, és ekkor kezdtek utánajárni, hogy vajon mi is lehetett. Az amerikai régész-antropológus kutatócsoport nemrégiben vizsgálta meg a lehetőségeket, és hamar felmerült, hogy tetoválásra használhatták, mivel a tüskék végei gyanúsan feketére színeződtek.
A leletet optikai és elektronmikroszkóp segítségével is megvizsgálták, és elemezték az anyagokat, amelyekből készült – mindhárom növényfaj él a helyszínen, ahonnan előkerült az eszköz. A kaktusztüske azonosítását a mikroszkópos felmérésen túl az is megerősíti, hogy a lelőhelyen számos fügekaktusz-magot is találtak, vagyis az egykor itt élt emberek fogyasztották a gyümölcsöt is.
A tüskék hegyén látható elszíneződést röntgenspektroszkóp segítségével vizsgálták, hogy vajon a tetováláshoz az őslakosok által később is használt szén alapú festék részecskéi okozzák-e az elszíneződést: az eredmények megerősítették ezt. A festékes rész 2mm hosszú volt az ép tüskén, ez megfelel annak a mélységnek, amellyel a bőrbe juttatható a tetováláskor a festékanyag. A tüskék hegye kissé le volt kopva már, feltételezték, hogy a használattól.
Miután alaposan megmérték és megvizsgálták a leletet, a lelőhely környékén ma is vadon élő növények felhasználásával maguk is elkészítették az eszköz másolatát, amelyet egy helyi hentesnél vásárolt sertésláb bőrén ki is próbáltak (a friss sertésbőrt rendszeresen használják különböző vizsgálatokban az emberi bőr helyettesítésére, mivel a bőr felépítése és az epidermisz vastagsága azonos a mienkével). A kísérleti tetoválást követően az utánzat eszköz mikroszkópos vizsgálata megerősítette azt, hogy a leleten talált kopás és festéknyomok a tetoválástól erednek.
A régióban az emberi leleteken eddig nem találtak tetoválásnyomot, viszont festett és kerámia emberfigurákon (7000 évesen is) vannak olyan díszítések, amelyek akár tetoválást is jelenthetnek. Ezek közt néhány az etnográfiai felmérésekből ismert, az asszonyok tipikus áll-tetoválásával azonos jellegű minta, azonban az ősi figurákról az nem derül ki, hogy festés, tetoválás vagy ruhadarab volt-e az így ábrázolt mintázat. A 20. század legelején etnográfiai gyűjtések során hozzájutottak arizonai őslakosok által akkoriban használt, kaktusztüskékből készült tetováló eszközhöz, ám a történelmi időkből a most vizsgáltnál csak sokkal fiatalabb, i.sz. 12. századi eszköz maradt fenn, a mostani mintegy ezer évvel megelőzi az eddigi leleteket!
Az őslakos népek körében az európaiak érkezése idején igen elterjedt volt a tetoválás, de igazán csak a 19. századból vannak ez irányú vizsgálatok: a lányok felnőtté válásától kezdve a társadalomba tartozáson túl a gyász szertartásáig számtalan életeseményhez kötődött. Egyes népeknél a tetoválás nélküli halottak nem juthattak át a túlvilágra, tetoválással jelezték a különböző tetteket (hadakozás), vagy a szellemősökhöz tartozást jelképezték vele, de volt, ahol a gyerek fogantatását kívánták így elősegíteni.
Forrás: Égen-Földön-Föld alatt
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Ezer éve elásott kincset találtak
Több mint 300 darab érmét tártak fel egy épülő atomreaktornál.
Rendkívül ritka agyagkatonát találtak
Újabb darabokkal bővült az ismert kínai agyagkatonák száma, az egyik figura ráadásul igazi ritkaságnak számít.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
