Holics városa – nem mindennapi látnivalókkal
A mai Szlovákia és Csehország határán fekvő Holicson több olyan látnivaló van, amelyekért érdemes felkeresni ezt a várost.
Szlovákia nemzeti kulturális emlékei közé tartozik Holics legfőbb nevezetessége, a városközpont közelében álló vár. A határ mentén, ezen a helyen már a 11. században állt egy faépítésű vízi vár. A vizesárokkal körülölelt mait megelőző építmény a 13. században épült. Egy időben Csák Máté, 1392-ben a lengyel nemesi sarj, Stiborici Stibor bitrokolta, majd mások mellett a Révay és a Czobor családoké is volt. A külső várfal az 1600-as évekből való. A belső épület kései barokk stílusát a Habsburgoknak köszönheti – az általuk megbízott neves építészek és művészek között volt Jean N. Jadot és J. B. Chamant –, akik 1736-ban lettek a birtokosai és 1919-ig nyári rezidenciaként használták; Mária Terézia szeretett itt pihenni.
A későbbiekben volt, amikor iskola működött falai között. Jelen állapotában a belső vár, kívülről, rosszul néz ki: tetőzete új, de falai mállanak, ablakai itt-ott részben hiányoznak, kereteik korhadnak, elülső és hátsó homlokzatán levő órái ma csak rozsdállanak. De legalább kamerákkal őrzött a terület.
A város időnként társadalmi és kulturális események helyszínéül használja. Ottjártunkkor belül nem volt alkalmunk körülnézni, erre csak a nyári turistaszezonban van lehetőség. Az itt őrzött értéktárgyak, bútorok egy része megmaradt, de Csehországba is került közülük. Jó állapotban van az első emeleti fapadlós, majolika kályhákkal, két egyedi márványkandallóval, velencei csillárokkal gazdagított ún. „Kínai csarnok”. Az utóbbi években felújító munkálatokba kezdtek a vár területén, ezt mi is láttuk. Falain belül nyaranta látogatható a városi galéria. Sétát lehet tenni a közelben szépen kialakított gyógynövénykertben.
Úgy 300 méterre a vártól olyasmi látható, amiről egyesek hajlamosak azt hinni, ilyesfélék csak Nagy-Britanniában vannak, pedig több országból ismertek. Kisebb kőfaragványok találhatók Holics belterületén, ezekre 1988-ban bukkantak egy több tíz méter átmérőjű neolitikus körárok részeként. A legnagyobb kő 6,8 méteres. Ma nem fellelésük helyén láthatók, a hajdani fajanszgyár udvarán rakták le, a felállított köveken antropomorf vésetek vannak, igaz, szabad szemmel már alig kivehetők. Európában ez a menhirek legkeletibb ismert előfordulási helye.
Az ország első manufaktúrája is a városban jött létre. A 18. századi majolikagyár létrehozása Lotaringiai Ferenc nevéhez fűződik, a holicsi fajansz híres volt a maga korában, ám az idővel a piacon megjelenő egyre több ilyen termék csökkentette a keresletet így a 19. század második negyedében meg is szűnt a gyártás, de az épületek még állnak.
A Jézus Szíve templom 1387-es építésű, sanctuáriuma padjai és vágott üvegből csiszolt csillárjai a vár kápolnájából származnak. A mai formáját 1727–1797 között nyerte el, ám a régészeti kutatások szerint alapja még régebbi időből származik.
A Szlovákia területén megmaradt egyetlen szélmalom is itt található, a városnak egy erdős részén. Berendezései nincsenek meg, de érdemes megnézni a közel fél évszázada felújított holicsi malmot. Az eredeti, fából készült malom – a város honlapján olvashatók szerint – valószínűleg leégett. Környezetét újabban úgy alakították ki, hogy kulturális programokat lehessen itt rendezni.