Hulladék árulkodik Bizánc bukásáról

A szakértők szerint a helyi leletek segíthetnek a Bizánci Birodalom hanyatlásának pontosabb megértésében – számol be a Live Science. Az adatok alapján a régió szervezett szemétlerakói a 6. század közepén szűntek meg.

A korszak több szempontból is nehéz periódus volt a terület életében: ekkoriban zajlott az úgynevezett késő antik kis jégkorszak, illetve ekkortájt pusztított a Justinianus-pestis, amely a becslések alapján akár 100 millió emberrel is végezhetett. A szakértők úgy gondolják, hogy a klímaváltozás és a járvány súlyos hatással volt a birodalom gazdaságára.

Guy Bar-Oz, a Haifai Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint Eluszánál régóta folytatnak ásatásokat, de a szemétlerakókat eddig nem elemezték. Mivel a hulladékgyűjtőkben akár évszázadokon át halmozódhat a szemét, az efféle lelőhelyek vizsgálata sokat elárul egy térség történetéről. „Számomra egyértelmű volt, hogy a múltbeli mindennapi életre és a városi létre vonatkozó adatok aranybányája a szemétben van” – mondta Bar-Oz.

A hulladékok közt a kutatók különböző leleteket, így magokat, agyagtöredékeket, olajbogyókat és szenet is találtak. A maradványok szénizotópos vizsgálata felfedte, hogy a szemét mintegy 150 évig gyűlt, majd a felhalmozódás a 6. század közepén megtorpant. Ez arra utal, hogy a korszakban az „infrastruktúra” összeomlott.

Az adatok azt jelentik, hogy a város már jóval az iszlám hódítás előtt hanyatlani kezdett, a bukás pedig már egy stabilabb korszakban, I. Iusztinianosz császár hódításai alatt megkezdődött.

Bár a 7. században a Bizánci Birodalom nem bomlott fel, területe már sosem érte el azt a kiterjedést, amit I. Iusztinianosz idején. Az iszlám hódítást követően a birodalom területe egyre csökkent, míg csak a fővárosra korlátozódott. Bizánc végső bukása a 15. század közepén, Konstantinápoly oszmán kézre kerülésével következett be.