Ókori feliratok kerültek elő Egyiptom sivatagában
Szakértők egy csoportja több mint 100 kőbe vésett feliratot fedezett fel az egyiptomi Vadi el-Hudinál, ahol az ókorban ametisztet bányásztak.
A kutatók a faragványok mellett 14 feliratos kőtáblát, úgynevezett sztélét, illetve 45 osztrakont, azaz agyagdarabokra felvitt feliratot is azonosítottak – számol be a Live Science. A leleteket egyelőre vizsgálják.
A régészek úgy vélik, hogy a maradványok egy része mintegy 3900 éves, tehát a Középbirodalom korában készültek. Az egyik felirat megemlíti Pontius Pilatust, Júdea hírhedt római helytartóját, aki Jézus korában élt. Sok lelet nagyjából 2000 éves, azaz a római hódítás időszakából származik.
Az ametiszt a Középbirodalom alatt vált népszerűvé Egyiptomban, a fáraók ekkoriban tudták meg, hogy Vadi el-Hudi kiváló lelőhely. Kate Liszka, a San Bernardinó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és az expedíció vezetője szerint az ásványból olyan ékszereket készítettek, amelyeket az előkelők hordtak. Bár a lelőhelyről régóta tudnak a szakértők, eddig kevés feltárás folyt a környéken.
Az új vizsgálat során a kutatók 3D modellezés, visszaverődés-transzformációs képalkotás (RTI) és fotogrammetria segítségével elemezték az egykori bányát. A csapat így megtalálta azokat a feliratokat, amelyekről már korábban is megemlékeztek a régészek feljegyzéseikben.
A szakértők bíznak benne, hogy a friss adatok segítségével jobban megérthetik Vadi el-Hudi történetét, egyelőre ugyanis sok a kérdés a bányával kapcsolatban. Azt például nem tudni, hogy a helyszínen szabad akaratukból dolgoztak-e az emberek. Mivel egyes feliratok szerint a bányászok büszkék voltak munkájukra, valószínűsíthető, hogy nem kényszerítették őket a munkára.
Az egyik szöveg ugyanakkor arról számol be, hogy a bányászokat katonák figyelik. Azt nem tudni, hogy a fegyveresek a dolgozókra vigyáztak-e, vagy azt ellenőrizték, hogy jól végzik-e feladatukat. További izgalmas kérdés, hogy az egyiptomiak hogyan szállítottak vizet a bányába, hiszen a legközelebbi lehetséges kút 3 kilométerre fekszik.
A leletek közül az egyik legizgalmasabb az az 3400 éves sztélé, amely említést tesz Uszerszatetről, a dél-egyiptomi Kús alkirályáról. A felirat abból a periódusból származik, amikor a környéken nem bányásztak, Vadi el-Hudi pedig elhagyatott volt. Vajon miért volt fontos a korabelieknek, hogy elhelyezzék a sztélét a sivatag mélyén?