A felvilágosult, iskolaalapító keszthelyi gróf

A Sopron megyei Ságon született 1755. december 31-én. Apja, Festetics Pál alispán, Mária Terézia udvari kamarai tanácsosa és bizalmasa volt, aki 1772-ben grófi rangra emelte. Feleségével, gróf nagybossányi Bossányi Juliannával három fiút és négy lányt neveltek. Festetics Györgyöt és testvéreit kezdetben anyjuk tanította otthon, neki köszönhetően lett szerelmese a magyar nyelvnek.

Felsőfokú tanulmányait a bécsi jezsuiták által vezetett Teréz Akadémián kezdte meg 1768-ban, ahol osztrák államigazgatást, filozófiát, jogi ismereteket tanult. Az akadémia volt az első oktatási intézmény, amely megismertette diákjaival a könyvtártudományt, ami később nagyban hozzájárult Festetics pazar könyvtárának kialakításához. Itt kötött jó barátságot gróf Széchényi Ferenccel, aki később Julianna nővérét vette feleségül.

Tanulmányai befejezése után a pesti pénzügyigazgatóságnál kapott munkát, majd rövid ideig fizetés nélküli tanácsos volt Horvátországban. Hamar felismerte, hogy a kamarai állás nem neki való, ezért apja rosszallása ellenére a katonai pályát választotta. 1778-ban lépett be gróf Nádasdy Ferenc ezredébe.

Időközben a Festetics család vagyona veszélybe került, ezért – hogy anyagi helyzetükön javítsanak – apja jó házasságot szervezett Györgynek. A leendő ara Sallér István nádori ítélőmester lánya, Jakabházi Sallér Judit volt, akinek négyszázezer forintos hozománya sokat lendített a Festeticsek anyagi helyzetén. A házasságkötésre 1783-ban került sor, a frigyből egy fiú és három lány született, de házasságuk zátonyra futott, és 1805-ben az asszony elköltözött a keszthelyi kastélyból.

Festetics 1786-ban a magyar nemesi testőrség szolgálatába állt, majd a következő évben saját kérésére a Graeven huszárezredhez helyezték át. 1790-ben, a II. József halála utáni politikai zűrzavarban ismét felmerült a Habsburgok elleni fellépés lehetősége. Július 5-én tiszttársaival együtt folyamodványt nyújtottak be az országgyűlésnek, amelyben kérték, hogy a magyar ezredek békeidőben Magyarországon tartózkodhassanak, a szolgálati nyelv és a vezető tisztikar is magyar legyen. A Graeven huszárezred kérése nagy felháborodást váltott ki a birodalmi katonai vezetésben, Festeticset a Haditanács elé vitték, és két hétig fogdába zárták. I. Ferenc császár megfosztotta kamarási címétől, és örökre kitiltotta Bécsből.

Miután felismerte, hogy katonai előmenetele elakadt, és a családi birtok vezetése is egész embert kíván, 1791 májusában saját kérésére és felesége közbenjárásával leszerelt a katonai szolgálatból, és hazatért Keszthelyre.
Birtokait jelentős adósság terhelte, ezért nekiállt a gazdaság átszervezésének, uradalmainak vezetésére Nagyváthy Jánost, az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv szerzőjét kérte fel. Az elmaradott mezőgazdasági állapotok javítására és kiváló szakemberek képzésére 1797-ben kastélya szomszédságában megnyitotta a Georgikont. Az iskola hamar nemzetközi hírnévre tett szert, ez volt az első intézet Európában, amely alsó-, közép- és felsőfokú mezőgazdasági képzést is nyújtott. Később a birtokok bevételéből falusi iskolákat létesített, hogy jobbágyainak gyermekei is részesülhessenek oktatásban.

Az 1800 évek elején zeneiskolát, rajziskolát és polgári iskolát alapított Keszthelyen. Nagyváthy tanácsára uradalmai egyikén, Csurgón református gimnáziumot és templomot alapított: a gimnázium 1792-ben nyitotta meg a kapuit, a templom 1796-ra épült fel.

Támogatta a nemzeti kulturális törekvéseket is. 1814-től minden év májusában Helikon elnevezéssel irodalmi ünnepségeket rendezett, amelyen megjelentek a kor ismert költői, írói. Kapcsolatban állt Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Dukai Takách Judittal, Csokonaival, Pálóczi Horváth Ádámmal, nem egyet közülük anyagilag is támogatott. A tudományoknak is pártfogója volt. Keszthelyen helyi nyomdát nyitott, szakkönyvtára párját ritkította, tagja volt a göttingeni tudós társaságnak. Ő volt az, aki elkezdte a hévízi gyógyfürdő fejlesztését.

Nagy formátumú egyéniség volt, aki egész életében azon munkálkodott, hogy Magyarországon korszerű gazdálkodást és nemzeti irodalmat teremtsen. 1819. április 2-án halt meg Keszthelyen, itt is temették el. 1902-ben a város főterén felavatták Lukácsy Lajos egész alakos Festetics szobrát, 2006-ban Farkas Ferenc szobrászművész alkotásával gyarapodott Keszthely. A helyi zeneiskola 1994-ben, a hévízi művelődési központ 2006-ban vette fel nevét.