Cataracta – szürkehályog

2015-ben a NatGeo magazinban olvashattak cikket a misszióban dolgozó orvosról, akinek mára már több ezren köszönhetik, hogy visszakapták látásukat. A fenti portrét, ahogy pár éve a magazin fotóit is, Hajdú D. András készítette a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Basankusu városában egy szürkehályog műtéten átesett kisfiúról. Hardi doktor egy belga misszió keretein belül érkezett az egyenlítői kisvárosba, ahol már 3400 feliratkozott beteg várta, hogy megvizsgálják őket. A tíznapos misszió végére a csapat minden beteget ellátott, közülük több mint 280 rászorulót operáltak meg, főképp szürkehályoggal.

Hardi Richárd szemorvos és szerzetes immáron negyed százada gyógyít a Kongói Demokratikus Köztársaságban, egy két magyarországnyi területű megye központjában, Mbuji-Mayiban dolgozik, a térség egyetlen jól felszerelt műtőjében. Innen indul csillagtúraszerűen a vidék eldugott szegleteibe, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is, akik 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól. Tömegközlekedés nem lévén, a betegek (gyakran öregek és gyerekek) gyalogosan teszik meg az utat. Rokonokba kapaszkodva vagy bicikli csomagtartóján érkeznek az ideiglenesen felállított műtőbe a szürkehályog miatt sokszor addigra már teljesen világtalan páciensek. Ahogy a doktor mondta: „Ezeken az utakon 300–400 kilométer megtétele olyan, mintha azt kérném valamelyik budapesti beteg hozzátartozójától, hogy a hetven éves vak nagymamáját tolja ki Párizsba a biciklije csomagtartóján…”

Sokaknak ez az egyetlen esélye arra, hogy ne vakon és kiszolgáltatottan éljék le az életük hátralévő részét egy sárkunyhó belsejében. Márpedig a betegek döntő többsége egyszerű szürkehályogban szenved. Az egyenlítői nap ereje és a szűrés hiánya miatt ez a régió különösen érintett a hályogos megbetegedésekben, pedig ez a szembetegség 15 perces egyszerű rutinműtéttel kezelhető volna.